;

késés;Izrael;középiskola;bértárgyalás;tanévnyitó;

Benjamin Netanjahu egy tanévnyitón 2019. szeptember 1-én a ciszjordániai Elkanában

- Sztrájkolnak a tanárok, késik a középiskolai tanévnyitó Izraelben

Nem sikerült rendezni a bérezési vitákat.

Izraelben a pedagógusok bérezési vitái nyomán kitört sztrájkja miatt nem kezdődött meg a tanítás a középiskolákban szeptember elsején.

Vasárnap, a hét ottani első munkanapján nem nyitották meg kapuikat a középiskolák a tanulók előtt, mert a Netanjahu-kormánynak nem sikerült megállapodnia a pedagógusok szakszervezetével, noha szombat este a kései órákig folytak a tárgyalások a középiskolai tanárok szakszervezete, az oktatási minisztérium, a helyi önkormányzatok képviselője és a pénzügyminisztérium között.

A pedagógus-szakszervezet elnöke, Ran Erez bejelentette, hogy hétfőn is folytatódik a középiskolákban megkezdett sztrájk, ugyanakkor egyeztető tárgyalásokat is tartanak a pénzügyminisztériummal, az önkormányzati központtal és az oktatási minisztériummal.

Ami a béreket illeti, különösen kritikus pont a személyre szabott szerződések engedélyezésének ügye, amelyek egyéni bért biztosítanának, függetlenül a kollektív szerződés szakszervezetek által kiharcolt feltételeitől. A szakszervezet azért tiltakozik, mert szerintük ez kiszolgáltatottabbá tenné az így alkalmazott pedagógusokat.

A szélsőséges palesztin szervezet, a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása és a gázai háború is nehezíti idén a tanévkezdést. Az izraeli hadsereg szóvivője emiatt óvintézkedéseket jelentett be a libanoni határ közelében, az ország északi részén, és a palesztinok lakta Gázai övezet környékén. – Több száz betonbunkert helyeztek el az iskolabusz-megállókban és az érintett, rakéta- és dróntámadásoknak kitett településeken, és megerősítették a légvédelmi figyelmeztető rendszert – közölte. A Negev-sivatag Gázai övezethez közeli részén minden oktatási intézménybe tartalékos katonákat vezényeltek, akik állandó védelmet biztosítanak az iskolák környékén. Az északi határsáv Libanonból rendszeresen lőtt településein védelmi osztagokat szerveztek, amelyek ellenőrzik az oktatási intézmények diákokat fogadó pontjait és hazatérésüket a településekre.

Az előző lengyel kormány 6,2 ezer milliárd zlotyra (569 ezer milliárd forint) becsülte a Németország okozta háborús károkat.