;

Irán;női jogok;női politikus;

Mohadzseráni szóvivői kinevezésével négyre emelkedett a nők száma az újonnan felállt teheráni kabinetben

- Irán történetében először nőt neveztek ki kormányszóvivőnek

Maszúd Peszeskján iráni elnök Fatime Mohadzseranit nevezte ki az ország 14. kabinetjének kormányszóvivőjévé - jelentette az iráni állami hírügynökség, az IRNA. Kinevezése fordulópont, ugyanis ő az első nő ezen a poszton az Iráni Iszlám Köztársaság történetében.

Peszeskján azt követően lett Irán elnöke, hogy keményvonalas elődje, Ebrahim Raiszi május közepén meghalt egy helikopterbalesetben, amikor Azerbajdzsánból tartott hazafelé kíséretével. A reformistának tartott volt egészségügyi miniszter a szavazatok több mint ötven százalékával nyerte meg a választásokat, választói többek között nyitást és a nők jogi helyzetének javítását, a "fejkendőszigor" enyhítését várják el. tőle. A szóvivő kinevezésével már négyre emelkedett a nők száma az újonnan felállt teheráni kabinetben. Elemezők szerint az elnök ezzel a mostani lépésével is példát akar mutatni a többi, konzervatív iszlám államnak.

Mohadzserani ugyan az első első nő, aki valaha is betöltötte ezt a pozíciót Iránban, de pályafutása során már számos egyéb kormányzati pozícióban felbukkant már, elsősorban az Oktatási Minisztériumban. A leendő szóvivő 54 éves, 1970-ben született Arak városában, és az elnöki közlemény szerint széles körű szakmai tapasztalatai, kiterjedt tudományos ismeretei tették alkalmassá a pozíció elnyerésére. A Bahonar University of Kerman hallgatójaként először gépészmérnöki diplomát, majd stratégiai posztgraduális diplomát, valamint egy skót egyetemen menedzsment doktori fokozatot szerzett. Korábban a Girls’ Technical and Vocational School of Shariati - Műszaki és Szakképzési Egyetem - vezetője volt, és 2017-ben a Tehetségesek Központjának vezetőjévé választották. Előbbi egy kimondottan nők számára létrehozott intézmény.

Peszeskján hangsúlyozta, hogy e kinevezéssel is igazolni akarja az iráni kormányzás sokszínűségét és meritokrácia (a társadalmi pozíciók  érdemek alapján történő enyerése) iránti elkötelezettségét.

A korábbi iráni államfő, Ebrahim Raiszi májusi halála alaposan felforgatta az iráni belpolitikát. A 2021-ben megválasztott Raiszi ugyan nem a karizmájáról vagy népszerűségéről volt híres, de több szempontból is történelmi szerepe volt. Az ő irányítása alatt zajlott le a konzervatív-keményvonalas politikai elitek hatalmi koncentrációja az iráni társadalomban. Másrészt - a legtöbb elemző szerint  - ő volt Ali Hamenei legfőbb vallási vezető kiszemelt utódja a legfontosabb politikai pozícióra, így ha a májusi helikopterbalesetben nem veszíti életét, évtizedekre meghatározhatta volna az ország jövőjét.

Az, hogy milyen lett volna Raiszi vezetése alatt Irán, már sosem derül ki, azt viszont, hogy mennyit tanult az elmúlt évek válságaiból a teheráni kormányzat, és hogy a reformernek tartott, sőt, "kakukktojásnak" becézett Peszeskján mire képes, az a következő időszak legfontosabb kérdése lesz.

Az előző lengyel kormány 6,2 ezer milliárd zlotyra (569 ezer milliárd forint) becsülte a Németország okozta háborús károkat.