2021 nyara óta a legalacsonyabb szintre, 2,2 százalékra esett vissza az európai infláció. Az Eurostat hétvégén publikált adatai felcsillantották a reményt, hogy az Európai Központi Bank tovább lazíthat a kamatgyeplőn. Július végén még 2,6 százalékos volt a drágulás az eurózónában. A maginfláció, azaz a nagy áringadozásnak kitett termékek, így az élelmiszer, az energia, az alkohol, a dohány kizárásával mért adat, 2,8 százalékra esett vissza az előző havi 2,9 százalékról. Egyedül a szolgáltatások drágulása ad okot a kételyekre, e területen 4,2 százalékos rátát mértek augusztus végén. Ugyanakkor a bérek alakulása, amely az infláció fontos tényezője, a jelek szerint kedvező, a munkavállalók 80 százalékát érintő bértárgyalások eredménye azt jelzi, hogy nem szaladt el a ló, és racionális keretek között maradtak a teljesített követelések.
A francia jegybankelnök François Villeroy de Galhau, sürgetve az EKB-t, úgy vélekedett, kockázatos lenne kivárni amíg az inflációs ráta a kijelölt 2 százalék alá szorul. Az EKB júniusi kamatenyhítése nyomán az irányadó ráták 4-3,75 százalék közé csökkentek, de mint a francia jegybankár fogalmazott, „helyes és okos” lenne, ha a Christine Lagarde vezette intézmény ismét lépne szeptemberben. Franciaországban egyébként már megtörtént a várt áttörés, három éve nem látott mértékre esett vissza az infláció, az augusztus végén 2 százalék alatt volt a drágulás, az előző havi 2,3 százalék után. A pozitív folyamat az energia- és üzemanyagárak „megszelídülésének” eredménye, így például a gázolaj ára 2022. eleje óta legalacsonyabb szintre esett vissza.
Németországban is hasonló folyamatok figyelhetők meg, 2021.-óta először 2 százalék alatt jelzett az infláció mérlege, így innen is biztatást kapott az európai központ. A Destatis adatai szerint a júliusinál 0,4 százalékkal alacsonyabb, 1,9 százalékos ráta itt is az energiaárak jelentős, egyetlen hónap alatt 5,1 százalékos csökkenésének köszönhető. Elemzők, és az EKB egyet értenek abban, hogy a 2 százalékos cél az eurózónában 2025. második felére valósulhat meg. A júniusi kamatcsökkentés után, most hasonló, 25 bázispontos enyhítésre látszik esély szeptemberben, de a gazdaság szereplői bíznak még egy hasonló lépésre az év vége előtt.
A tengeren túl is szinte bizonyosan enyhít a monetáris szigoron szeptember 18.-i ülésén a Fed. Az amerikai jegybank elnöke, Jerome Powell tényként beszélt a lépésről az egy héttel ezelőtti Jackson Hole-i tanácskozáson, amelyen, mint 1978-óta minden évben, az amerikaiak mellett, a világ központi pénzintézeteinek irányítói gyűltek össze, megosztva egymással gondjaikat és szándékaikat. Eljött az idő a kamatigazításra- mondta Powell- hangsúlyozva egyúttal azt is, hogy a 2 százalékos inflációs cél változatlan, de immár elérhető közelségbe került. A legújabb mérés szerint augusztusban 2,5 százalékot tett ki az éves drágulás a júliusi 3,2 százalék után, és ez már biztosítja a mozgásteret a döntéshozók számára a jelenleg rekordszinten, 5,25-5,5 százalék közötti irányadó ráta megvágásához. Mint emlékezetes, 2022.-ben 9,1 százalékos infláció kényszerítette ki a szigorítást. Az elmúlt hónapban azonban drasztikusan figyelmeztették a munkaerőpiaci adatok a monetáris irányítókat az állapot tarthatatlanságára. A 4,3 százalékos munkanélküliség mindennél nyomósabb érvet szolgáltat a döntéshez, amely recessziót vizionáló piaci hangok szerint már megkésett, és a bizonytalankodó monetáris politika nyomán kemény földet érés vár az amerikai gazdaságra. Erős a vélemény, miszerint az eddig hangoztatott negyed százalékpont kevés, ennek a duplájával kell csökkenteni az irányadó rátákat Amerikában.
Amúgy a világ több sarkában már kezdenek ocsúdni az infláció sokkjából a pénzügyek irányítói, figyelve más statisztikákra is, nem utolsó sorban a pénzszűkében gúzsba kötött gazdaság kilátásaira. Így a közelmúltban enyhített a szigoron a kanadai, a svájci, a svéd, a brit, és az új-zélandi jegybank is.
