Kavargó, egymásba folyó, hipnotikus álomképek úsznak el a szemünk előtt egy nagy méretű kijelzőn a világhírű török multimédiaművész, Refik Anadol kiállításán a debreceni MODEM-ben. A kivetítőt bámulva hamar belefeledkezhetünk a látványba, és úgy érezhetjük, hogy már „be is kerültünk” a videóba, mintha csak egy virtuális világba jutottunk volna, melyben a kavargó formák és színek magukkal ragadnak minket egy virtuális terek közti utazásra.
Generációk között
Ha a MODEM-ben járunk, érdemes megnézni a földszinten a Hanyas vagy? című tárlatot is, mely a múzeum közgyűjteményének első állandó kiállítása. A 2006-ban alapított MODEM – Modern és Kortárs Művészeti Központ 2023-ban ugyanis belépett a muzeális intézményi hálóba, így a kollekciója a közönség számára is hozzáférhetővé vált. A tárlat ráadásul generációelméleti megközelítésből mutatja be negyvenhárom alkotó művét, így időrendben haladva láthatjuk az 1900 és 1925 közti Alapítók nemzedékét képviselő Reigl Judit és Vera Molnár munkáit, az 1926 és 1945 közti Veteránok, mint az Iparterv-generációhoz tartozó Nádler István és Lakner László alkotásait, majd a második világháború után, 1946 és 1964 között született Baby boomerek, mint Fehér László és Eperjesi Ágnes műveit. Őket követi az X generáció Nagy Kriszta Tereskovával és Asztalos Zsolttal, az Y generáció az idei Velencei Biennálén a Magyar Pavilonban kiállító Nemes Mártonnal, és a Z generáció Koltay Dorottya Szonjával. A tárlatot a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület az Év Kiállítása 2024 díj jelöltjei közé választotta.
Mindez nem meglepő annak fényében, hogy a Rumi Dreams című installációt mesterséges intelligenciával készítették, konkrétan a 13. században élt Rúmi író-költő, filozófus-teológus, a szufizmus legismertebb képviselőjének tizenkilenc nyelvre lefordított szövegeiből, könyvekből, szúfi-zenékből.
„Először a fény jelent meg, majd a színek” – írta Rúmi, a fényt pedig a korabeli tudósok nemcsak spirituális értelemben, de fizikai valóságként is értelmezték. „Valahányszor követ látsz, világíts rá fénnyel, és tedd ékszerré” – fogalmazott a tanító. Anadol videójában is először fehér fényt látunk, majd a videómunkához felhasznált, archivált dokumentumokat, mígnem a színes, virtuális terekben találjuk magunkat, mintha egy álomszerű világ bontakozna ki előttünk.
Rumi egy másik tanítása így szól: „Ne gondolj úgy az emberre, hogy abból áll, amit látsz. Azt keresd, amit nem látsz: belül az igazság arcképét, míg a külső csak egy táj”. A videóban látottakat e szerint is lehet értelmezni, mintha emlékek és álmok között utaznánk, és feltárulnának előttünk a valóság szabad szemmel nem látható rétegei. Rumi máshol a következőt írja: „Amikor a lelkedből cselekszel, úgy érzed, egy folyó mozdul meg benned. Ezt hívják örömnek”. Anadol az installáció kapcsán azt írja, pontosan ezt tapasztalta, amikor csapatával a verseket elemezték a költői algoritmusok segítségével. A művész a kész munkával fel akarja hívni a figyelmet e több nyelven létező és minden egyes olvasással új értelmet nyerő archívum halhatatlanságára, másrészt, hogy hangsúlyozza, a mesterséges intelligencia az új korszak leghatékonyabb emlékezési formája. „Remélem, hogy az öröm, amit ebbe a munkába fektettünk, folyamként áramlik majd, és a lehető legtöbb emberhez el fog jutni” – fogalmazott a művész.
A videó technikai szempontból is professzionális, mely Anadal alkotóműhelyének, a Refik Anadol Stúdió és Laboratóriumnak köszönhető, mely az MI új módszereit kutatja, hogy aztán virtuális és kevert valóság (VR és MR) installációkat hozzon létre, illetve olyan műveket, melyeket műfajilag nehéz behatárolni. Anadol szeret látványos munkákat létrehozni nagy méretű terekben, ezért a repülőterektől a koncerttermekig, a közterektől a világhírű kortárs múzeumokig kiállít a világ számos pontján. Tavaly háromszor is emlékezeteset alkotott: Las Vegas-ban a Sphere nevű, gömb alakú aréna felületét változtatta át örvénylő textúrává – így teremtve meg a világ eddigi legnagyobb MI által generált műalkotását –, majd a New York-i MOMA-ban mutatott be egy hipnotizáló művet, az év végén pedig a Grammy Gálán vetítette ki egy alkotását.
– A mostani, MODEM-es tárlat azért is jelentős, mert egy világhírű művész első, önálló kiállítása Magyarországon nem a fővárosban, hanem egy vidéki múzeumban valósul meg – mondta lapunknak Vizi Kata ügyvezető igazgató. Hozzátette, egy ilyen újító munka bemutatása ritkaságnak számít a hazai környezetben, mivel kevés, MI-vel foglalkozó művészt találni Magyarországon. Anadol egyébként 2021-ben már részt vett egy debreceni eseményen, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár és a MODEM által szervezett NFT DEB Generatív Dimenziók Konferencián, melyen az egyik csapatot vezette. Tavaly nyáron aztán Vizi Katalin a múzeumba invitálta Gülşen Karanis Ekşioğlu török nagykövetet, majd később megállapodott vele a kiállítás szervezéséről, mely az idei, magyar-török kapcsolatok 100. évfordulója alkalmából rendezett centenáriumhoz kapcsolódik.
Infó:
Refik Anadol: Rumi Dreams
Hanyas vagy?
Kurátor: Süli-Zakar Szabolcs, Török Krisztián Gábor
MODEM
Debrecen, Hunyadi János utca 1-3.
Megtekinthető szeptember 29-ig
