Czédly Mariann biológia szakos tanárként és fejlesztőpedagógusként több mint 30 évig dolgozott az állami közoktatásban. 2022-ben, elsősorban anyagi okok miatt felmondott munkahelyén, egy budapesti általános iskolában. A bére pár ezer forinttal haladta meg a nettó 280 ezer forintot. Rövid ideig munkát vállalt takarítóként, mosodai és gyorséttermi dolgozóként, s bár hiányzott neki a tanítás, a fizetése még így is több volt, mint amennyit tanárként keresett. Nem sokkal később visszatérhetett a hivatásához: egy fővárosi magániskolában kapott tanári állást.
– Egészen 2023 végéig dolgoztam az iskolában. A fizetésem lényegesen magasabb volt, mint korábban, de az egyik legnagyobb előnynek talán mégis azt nevezhetném, hogy alacsonyabbak voltak az osztálylétszámok. Nem 30 vagy annál is több diák ült összezsúfolva egy teremben, hanem 16-17. Ennek ellenére a magániskolákban sem fenékig tejfel az élet, legalábbis az én tapasztalataim szerint. A pedagógiai módszertanokba nem szóltak bele, egyetlen feltétel volt: semmi ne kerüljön plusz pénzbe – nyilatkozta a Népszavának.
Az iskolában tandíjat kellett fizetni – ami havonta 135-175 ezer forint között mozgott, a magánfenntartó ugyanis figyelembe vette a szülők anyagi helyzetét –, ám egyre érezhetőbb volt, hogy a fenntartó spórolni szeretne. Végül, az állami iskolákhoz hasonlóan, itt is felütötte a fejét a tanárhiány: Czédly Mariannak is kellett biológia szakosként például irodalmat, földrajzot tanítania, rajzórákat tartania.
Miközben a magániskolák egyik vonzereje épp abban rejlett eddig, hogy nem kell szaktanárok hiányával küzdeniük. Ám egyre többen helyezkednek el inkább a versenyszférában.
A felnőttoktatással is foglalkozó cég végül megszüntette az általános iskolai képzést, miután a gyereklétszám lecsökkent; Czédly Mariann szerint egyre kevesebben tudták megfizetni a tandíjat. A tanárnő most ismét egy állami iskolában dolgozik, félállásban, keresetét pedig azzal egészíti ki, hogy magántanítványokat fogad: korrepetálja, középiskolai felvételire készíti fel őket. Elmondása szerint az utóbbi időszakban megnőtt a kereslet a magántanárok iránt is – hozzá annyian jelentkeztek, hogy egyre nehezebben tudja beosztani az idejét.
– Valóban, most már egyre nehezebb magániskolákba is pedagógusokat találni. Régebben még lehetett válogatni a jelentkezők, az önéletrajzok között, ezt most már egyre kevésbé lehet megtenni – erről Dobos Orsolya, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének társelnöke beszélt lapunknak. Elmondta azt is, szerinte nem igaz, hogy a magániskolák “elszipkáznák” a pedagógusokat az állami oktatásból, és tapasztalatai szerint a heves tiltakozásokat kiváltó új pedagógus életpályatörvény – ismertebb nevén státusztörvény – sem indította meg a tanárok “átvándorlását” a magániskolákba. Arról, hogy a magánintézmények mennyire keresettek, úgy vélekedett: ez intézményektől függ, de a legnépszerűbb alapítványi, alternatív iskolákba továbbra is többszörös a túljelentkezés.
Az Orbán-kormány katonákkal enyhítené a tanárhiányt, kezdődik a tiltakozásAz Oktatási Hivatal adatbázisa szerint jelenleg 5695 köznevelési intézmény működik Magyarországon, ezek között 609 olyan aktív státuszú óvodát, általános és középiskolát tartanak nyilván, amelyeket alapítványok, egyesületek, magáncégek működtetnek.
Miklós Györgynek, a Szülői Hang Közösség alapítójának egyik gyermeke alapítványi iskolában tanul. Miklós is arról számolt be a Népszavának, hogy már ebben az iskolában is küzdenek a pedagógushiánnyal. A helyzetet nehezíti, hogy itt olyan pedagógiai módszereket alkalmaznak, amelyek elsajátításához a tanároknak egy speciális képzést is el kell végezniük. Miklós György szerint azokra a kérdésekre, hogy a fizetős magániskolák “megérik-e a pénzüket”, vagy hogy mennyire vállnak be a diákoknak, szülőknek, nincs egyértelmű válasz.
– A legtöbb ilyen intézménynek van valamilyen sajátos pedagógiai hitvallása, amit el kell fogadni. De sokkal több a minőségi program. Van, ahol a nyelvoktatásra, máshol a sajátos nevelési igényű, vagyis SNI-s gyerekek oktatására helyezik a hangsúlyt – mondta, hozzátéve: az SNI-s gyerekek szüleinek gyakran nem is nagyon van más választásuk; az állami intézményekben nagyon alacsony szintű az SNI-s – például tanulási zavarokkal küzdő – gyerekek szakszerű oktatása, ellátása. Ám ezt csak azok a szülők engedhetik meg maguknak, akik tudnak tandíjat, más néven szülői hozzájárulást fizetni. Miklós György szerint az összegek érezhetően emelkedtek az utóbbi években, különösen a rezsidíjak emelkedése miatt. S míg az állami mellett az egyházi iskolák is kaptak rezsikompenzációt, a magániskolák erre nem számíthattak.
Legnépszerűbb alapítványi iskolák (HVG-rangsor, 2024)
1. Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola (Budapest)
2. Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja (Baja)
3. Thomas Mann Gymnasium-Deutsche Schule Budapest, Budapesti Német Általános Iskola és Gimnázium (Budapest)
4. AUDI Hungaria Általános Művelődési Központ (Győr)
5. Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium (Budapest)
6. Neumann János Gimnázium, Technikum és Kollégium (Eger)
7. Lauder Javne Zsidó Közösségi Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskola (Budapest)
8. Budapest VI. Kerületi Szinyei Merse Pál Gimnázium (Budapest)
9. Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium (Budapest)
10. Kodolányi János Gimnázium (Székesfehérvár).
Brit minta: kevesebb az elitnek, több az átlagdiáknak
Az új munkáspárti kormány eddigi egyetlen biztos adópolitikai döntése a fizetős oktatás eddig élvezett áfamentességének eltörlése. Az ezzel járó, akár 20 százalékos tandíjemelés megkérdőjelezi a rendszer életképességét.
A brit szülőknek semmivel sem kevésbé nehéz döntés a gyermekeiknek legmegfelelőbb iskola kiválasztása, mint a magyaroknak. Az állami iskolák szigorú körzethatárok között működnek, így sokan ingatlanválasztásukat is attól teszik függővé, az adott földrajzi keretek között melyik kapta a legjobb minősítést az erre szakosodott testülettől, az Ofstedtől. Az átlagosnál jobb ingyenes intézményekbe már jóval idő előtt be is nyújtják a jelentkezést a 4 éves korban kezdődő "reception", nulladik osztályra. Nagyon sok a szigetországban az igazán minőségi és egy közepes színvonalú magánnal feltétlenül felérő állami iskola, ám továbbra is a tanulók 6-7 százaléka a fizetős oktatással járó előnyöket élvezi.
A hivatalosan "independent" vagy "public" schoolként emlegetett magániskolák legfőbb bónusza, hogy az osztálylétszám messze elmarad az akár 40-42-őt is elérő állami tanintézetitől, nem megy 30-32 fölé. Amikor szülők és gyermekek a nyitott napokon körülnéznek a tandíjköteles iskolákban, gyakorta a nagyvonalú sport- és kulturális létesítmények ragadtatják el őket. Az egyik vezető fiúiskolának, a King's School Wimbledonnak például építészeti díjat nyert professzionális koncertterme is van a futball-, rögbi- és teniszpályán, valamint a versenyuszodán kívül. Ezekkel az extrákkal az állami iskolák nem tudnak versenyezni. Sok szülő (vagy akár nagyszülő) azért költ szinte erején felül magánsulira, mert a kisebb osztálylétszámmal járó nagyobb figyelem sorsdöntő lehet a diszlexiával, autizmussal, ADHD figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral, más nehezítő körülményekkel vagy fogyatékkal élő gyermekek számára.
Magániskola és magániskola között óriási különbségek vannak mind az épületet, a felszereltséget, az oktatás színvonalát és ennek megfelelően a tandíjat tekintve. Becslések szerint a tandíjat, az iskola ingatlanvagyonát és az adományokat, hagyatékokat összeadva a magániskolák diákonként kétszer-háromszor annyi forrással rendelkeznek, mint állami megfelelőik. A magániskolák legtöbbike, köztük a legelőkelőbbek, mint az Eton College vagy a School of Westminster komoly ösztöndíjrendszert működtetnek. Kwasi Kwarteng, a tiszavirág-életű Liz Truss-kormány kimagasló műveltségű pénzügyminisztere például ún. King's Scholar alapítványi ösztöndíjasként tanulhatott Etonban.
A Munkáspárt már az ellenzékben döntött arról, hogy a magániskolák által mindmáig élvezett 20 százalékos áfakedvezmény megvonásával csoportosít át forrásokat a sok sebből vérző állami iskolai rendszer reformjára. A várhatóan 2025 elején életbe lépő rendelkezés szellemében a kuratóriumok által irányított magánsulik nem lesznek kötelesek a teljes 20 százalékot átruházni a szülőkre, lenyelhetik ezt a békát költségeik átcsoportosításával is. Benne van a pakliban az is, hogy sok szülő számára egy felemelt tandíj már elérhetetlenné teszi a magániskolát, még nagyobb kérdés, hogyan fogja tudni befogadni az állami rendszer az anyagi kényszerből átjelentkezőket. Rachel Reeves pénzügyminiszter számításai szerint az intézkedés eredményeként 6500 új állami iskolai tanári pozíciót lehet létrehozni.
Nem elhanyagolható cél a színvonalkülönbség folyamatos eltüntetése sem. Különösen a kiemelkedően teljesítő magán középiskolákból egyenesebb út vezet a szigetország és az Egyesült Államok vezető egyetemeire. Éppen azzal árulják magukat a menő magán gimnáziumok, hogy az előző években hány tanulójuk került be Oxford vagy Cambridge egyetemére. Ezen, különösen a pandémiát követően úgy segítettek ezek az elit intézmények, hogy pozitív diszkriminációt alkalmaztak az állami iskolások iránt. Cambridge az előző tanévben új diákjai 77 százalékát választotta ki az ingyenes képzésből. Furfangos szülők úgy kerülik meg ezt az akadályt, hogy az érettségire előkészítő utolsó két évre becsvágyó gyermekeiket transzferálják az állami oktatási szférába, újabb nyomást helyezve ott a pedagógusokra.
Az érdemen, és nem a szülők zsebének mélységén alapuló iskoláztatás segíthet azon a súlyos aránytalanságon is, hogy az orvosok, bankárok, ügyvédek között feltűnően sok a magánsuliból érkezett. Még jellemzőbb volt ez a korábbi konzervatív kormányzásra. Rishi Sunak és Liz Truss minisztereinek csak 19 százaléka járt állami iskolába, míg most Sir Keir Starmer kabinetjének 25 tagja közül 92 százalék rendelkezik ezzel a háttérrel. Az állami középiskolának viszont a tehetségesebb és szorgalmasabb diákokat befogadó változatába, az emelt szintű grammar és nem az átlagos comprehensive school-ba kaptak felvételt a 11 éves korban letett döntő fontosságú vizsgák után, így 40 százalékuk folytathatta tanulmányait Oxfordban vagy Cambridge-ben, ahová csak a lakosság 1 százaléka jut be.
Maga a tandíj számos tényezőtől függ, az iskola hírnevétől, helyétől, az említett szolgáltatásoktól és a tantervi kínálattól. Átlagosan évi 15 ezer és 30 ezer font között mozog a nem bentlakók számára, míg az internátusok évi 40 ezer fontnál többet is számlázhatnak. A legtetemesebb, évi évente 53 ezer 400 fontos (25 millió forint) számlát a nyugat-angliai Shrewsburyhez közeli Concord College koedukált iskola nyújtja be a szülőknek. Ez az összeg több mint 20 ezer fonttal haladja meg az éves átlagfizetést.
