A háború legnagyobb orosz légcsapása nyomán az ukrán hatóságok azon dolgoznak, hogy felmérjék az energetikai infrastruktúrában keletkezett újabb károkat, miután Moszkva tavasz óta szisztematikusan rombolja az ágazat létesítményeit. Bár Ukrajna nagy részén még tombol a nyár, az e heti csapások a közelgő hideg hónapok fenyegető gondjaira figyelmeztetnek. „Ez a tél kemény lesz, az biztos” - idézte Natalija Sapovalt, a Kijevi Közgazdasági Iskola Intézetének vezetőjét a brit Guardian hírportálja. A hétfői reggeli, közel 230 rakétával és drónnal végrehajtott légitámadás az ország 24 régiójából 15-öt sújtott, köztük az Európai Unióval határos nyugat-ukrajnai területeket is. Míg a tavaszi orosz csapások a villamosenergia-termelő kapacitásokat célozták, a hétfőiek nagyrészt az áramelosztó állomásokra irányultak, és vészhelyzeti áramkimaradásokhoz vezettek.
Becslések szerint Oroszország az ukrán energiakapacitás mintegy felét már korábban megsemmisítette. A javítási munkálatok a nyáron feszített ütemben folytak, de abból, hogy az ukrán vezetők még mindig a légvédelmi támogatás fokozását kérik a szövetségesektől, arra lehet következtetni, hogy a további csapások katasztrofálissá változtathatják helyzetet. A washingtoni Kennan Intézet kijevi energetikai szakértője, Andrian Prokip a Guardiannek azt mondta: „A legjobb esetben is lesznek ütemezett leállások", s ezek időtartama a napi hőmérséklettől függ majd. "Mínusz 5 fokos hidegben hét óra óra szünet és két óra visszakapcsolás várható” - mondta. Egy júniusi berlini konferencián Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, Oroszország tönkretette Ukrajna hőenergia-termelésének 80 százalékát és vízenergia-termelésének harmadát. Kedden nem volt hajlandó részletezni a hétfői csapások okozta károkat. "Nem túl hasznos, ha az ellenség tudja, hogy milyen károkat sikerült okoznia" - mondta.
Sapoval intézetének becslése szerint a teljes körű invázió kezdete óta az energetikai infrastruktúrát ért orosz csapások 16 milliárd dollárnyi kárt és 40 milliárdos bevételkiesést okoztak. Az ország most jobban felkészült a télre, mint a háború kezdetén. A kórházak, a kritikus infrastruktúrák és sok vállalkozás is rendelkezik saját generátorokkal. A télen várható gyakori áramszünetek azonban számos mellékhatást okozhatnak, kezdve a magas épületekben lakó idősektől és a mozgáskorlátozottaktól, akik nem tudják majd használni a lifteket, ha a háznak nincs generátora, egészen a vállalkozások működésének visszaeséséig, ami a költségvetés adóbevételeinek csökkenésével jár majd. A tartós áramkimaradások katasztrofális következményekkel járhatnak a kelet-ukrajnai nehézipar számára, amely eddig a háború ellenére figyelemre méltóan ellenállónak bizonyult.
Shapoval szerint Kelet-Ukrajna nagy részén, ahol a támadások veszélye miatt az oktatás online zajlik, az áramhiány megnehezíti az eszközök működtetését és a szükséges internet-hozzáférést. Egyes magas épületekben már nem lehet a vizet felnyomni a felső emeletekre, és végső esetben az orosz csapások vízhiányhoz is vezethetnek.
Júniusban az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt mondta, Brüsszel a kis áramfejlesztők elterjesztésének finanszírozását tervezi, hogy az energiarendszer decentralizációjával növeljék annak ellenállóképességét. A gázturbinákkal történő áramtermelés szabályozását Ukrajnában liberalizálták, ahol van gázellátás és áramkábel, a rendszereket konténerekben vagy kisebb épületekben építik ki. „Ezeket egyes vállalatok saját szükségleteik fedezésére, mások a hálózatra való csatlakozásra, majd a piacon történő értékesítésre használják” - mondta el Prokip.
