- Az EU-Izrael társulási megállapodás felfüggesztését követelik sajtószabadságért felelős szervezetek

Miután Izrael a gázai háború közepette egyre súlyosabb sajtószabadság-ellenes tevékenységet folytat, a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) vezetésével 60 civil szervezet azt követeli, hogy az Európai Unió függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodást.

A levelet Josep Borrell uniós külügyi főképviselőnek, Valdis Dombrovskis európai bizottsági ügyvezető alelnöknek, valamint az uniós külügyminisztériumoknak címezték. A levélben felhívják a figyelmet, hogy Izrael példátlan mértékben gyilkolt meg újságírókat a háború közepette, és egyéb módon is megsérti a médiaszabadság elvét, ami ellentétes a nemzetközi humanitárius joggal. Hangsúlyozták, hogy az izraeli hatóságok Gázában, Ciszjordániában, Izraelben és másutt egyaránt követtek el széles körben, szisztematikus visszaéléseket, amelyeket izraeli, palesztin és nemzetközi nem kormányzati szervezetek, ENSZ-szakértők és a Nemzetközi Bíróság egyaránt dokumentáltak, illetve elismertek.

Emlékeztettek arra is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze elfogatóparancsot adott ki, részint erre hivatkozva. Hozzátették, az elkövetett jogsértések az EU-Izrael társulási megállapodás felfüggesztését és további célzott uniós szankciókat kell eredményezzenek a felelősök ellen. Egyúttal sajnálatosnak nevezték, hogy az izraeli erők Gázában elkövetett háborús bűncselekményeit mostanáig sem sikerült az EU 27 tagállamának egyhangúlag elítélnie (a dokumentum nem nevezi meg konkrétan, de ennek elsődleges kerékkötője az Orbán-kormány, amely a leginkább egyoldalúan a Netanjahu-kabinet mellett foglal állást a háború vonatkozásában - a szerk.).

A levél aláírói szerint a Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány által elkövetett jogsértések lényegében azóta folyamatosak, hogy a palesztin szélsőséges Hamász tavaly október 7-én 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadást hajtott végre Izrael ellen. Az ebből következő sokkhatást a kormány részint a média szabadságának megnyirbálására és cenzúra bevezetésére használta fel - írták.

A közlemény szerint újságírók meggyilkolásának példátlan sorozatát indította el Izrael a háború kitörése óta, ezek egy része ráadásul célzott bűncselekmény volt. Az Újságírók Védelmének Bizottsága (CPJ), a Riporterek Határok Nélkül (RSF) és az Újságírók Nemzetközi Szövetsége (IFJ) összesen több mint 100 palesztin újságíró és médiamunkás Gázában történt meggyilkolását rögzítette. A jelentéseik szerint megöltek továbbá két izraeli és három libanoni újságírót is. Az izraeli hadsereg legkevesebb öt újságírót célzottan gyilkolt meg, 10 további esetében pedig ugyancsak fennáll ennek a lehetősége. A Riporterek Határok Nélkül szerint a célzottan meggyilkoltak száma ennél is magasabb lehet. A közlemény hangsúlyozza, hogy mindezzel az október 7-e utáni időszak az elmúlt évtizedek leghalálosabb periódusává vált az újságírók számára, legtöbbjüket ráadásul úgy ölték meg, hogy sajtóigazolvány volt náluk.

A 60 civil szervezet által aláírt közlemény ezt követően arról ír, hogy a gyilkosságsorozat mellett akadályozzák a nemzetközi, független média bejutását Gázába. Gyakoriak a tudósítások korlátozásai, a nemzetközi sajtó mellett az izraeli és a palesztin média munkáját is akadályozzák. A tájékoztatás ilyen mértékű tiltását példátlannak nevezték annak fényében, hogy a háborús újságírók az elmúlt három évtizedben szinte minden nagyobb konfliktusról tudósíthattak a frontvonalról, Ukrajnától Ruandáig. A Gázai övezetbe csak a kiválasztott újságírókat engedik be, izraeli katonai kísérettel és a riportok korlátozásával - közölték, hozzátéve, az elmúlt közel egy évben több mint 70 hírügynökség és civil szervezet sürgette, hogy Izrael biztosítson független hozzáférést a gázai tudósítóknak.

A levél szerint hatalmas mértékben megnőtt az újságírók önkényes letartóztatásának száma is: a terrortámadás óta Izrael legkevesebb 49 újságírót és más médiamunkást tartóztatott le és tartanak fogva anélkül, hogy bármilyen vádemelés történt volna a tevékenységükkel kapcsolatban. Az eljárást az ENSZ is több ízben bírálta és önkényes fogvatartásnak minősítette - emlékeztettek. Két újságíró eltűnt, hollétük ismeretlen. Mindemellett megszaporodtak a kínzásokról, a börtönök embertelen bánásmódjáról szóló jelentések is. Miközben az izraeli hatóságok akadályozzák, hogy az ezzel kapcsolatos állításokat a sajtómunkások függetlenül ellenőrizhessék, civil szervezetek és az ENSZ jelentései egybevágnak az embertelen bánásmódról szóló állításokkal - közölték a levélben.

A levél szerint a médiaszabadság korlátozása mindezek mellett tetten érhető cikkek betiltásában, a kormányzati szereplők sajtóellenes megnyilvánulásaiban, valamint a 2024. áprilisában elfogadott izraeli törvényben, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy ideiglenesen megtiltsa a nemzetközi hírügynökségek adásainak sugárzását Izraelben, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ennek folyományaként például ellehetetlenítették az Al-Dzsazíra pánarab hírügynökséget, a következő hónapban pedig elkobozták az AP hírügynökség eszközeit is - jelezték. A közlemény szerint internetkorlátozás is észlelhető Izraelben, amelyek a Gázából származó hírek és tanúvallomások eljutását hivatottak megakadályozni. A Gázai övezetben több mint 50 szerkesztőséget semmisítettek, vagy rongáltak meg.

A közlemény hangsúlyozza továbbá, hogy az újságírók elleni atrocitásokért az esetek túlnyomó többségében semmiféle retorziót nem alkalmaz Izrael, ráadásul az izraeli hadsereg (IDF) újságírókkal szembeni erőszakos fellépése már az októberi terrortámadás és a háború kezdete előtt is jellemző volt. Az Újságírók Védelmének Bizottsága (CPJ) már 2023 májusában is 20 olyan esetet dokumentált, amikor az IDF újságírókat ölt meg az elmúlt 22 évben, anélkül, hogy az ügyekben bármilyen felelősségre vonás, illetve vádemelés történt volna. Erre izraeli jogvédő csoportok is felhívták a figyelmet - írták.

Mindezek miatt a közleményt aláíró 60 civil szervezet felszólította az uniós címzetteket, hogy az Európai Unió függessze fel az Izraellel megkötött társulási megállapodást a nemzetközi jog szisztematikus megsértése miatt, valamint azt is követelik, hogy az EU fogadjon el célzott szankciókat az IDF vezetői és más felelősök ellen. Ezen kívül azt várják, hogy az európai vezetők nyomatékosan és nyilvánosan szólítsák fel Izraelt a sajtószabadság helyreállítására, mert miközben a Netanjahu-kabinet azt állítja, hogy Izrael biztonsága érdekében cselekszik, a cenzúra és az információhoz való jog megtagadása nem hoz sem biztonságot, sem békét - írták.