Budapest Főváros Kormányhivatalának adott igazat ítéletében a Fővárosi Törvényszék, amely szerint jogsértő a XIII. kerületi Horn Gyula sétány elnevezése. Elsőfokú ítéletében a bíróság hatályon kívül helyezte a Fővárosi Közgyűlés erről szóló rendelkezését – derül ki az erről szóló kormányhivatali közleményből.
E szerint a Fővárosi Törvényszék az önkormányzati törvény vonatkozó rendeletére hivatkozva megerősítette, hogy közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett. Ezen túl a Fővárosi Önkormányzatnak be kellett volna szereznie a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalását, mivel jegyzőkönyvek által is bizonyítottan kétség merült fel a tekintetben, hogy a közterület elnevezése megfelel-e a törvény rendelkezésének.
Budapest Főváros Kormányhivatala 2023 márciusában fordult a Fővárosi Törvényszékhez, miután a Fővárosi Közgyűlés a felszólítására sem volt hajlandó megváltoztatni a XIII. kerületi közterület nevét.
A jogi háttér nem kristálytiszta, a közterületek elnevezésről szóló, a fideszes főpolgármester Tarlós István idején elfogadott fővárosi rendelet csak annyit ír elő, hogy legalább öt évnek kell eltelnie a névadó halála után, az illetőnek a maga területén kiemelkedő jelentőségű, közmegbecsülésnek örvendő személynek kell lennie. Ehhez képest az önkormányzati törvény rögzíti, hogy közterület nem viselheti olyan személy nevét, aki részt vett a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában.
Ami az MTA állásfoglalását illeti, 2023. március 28-án a köztestület kimondta, „Horn Gyula életútja nem hagy kétséget afelől, hogy részt vett önkényuralmi rendszer kiépítésében és fenntartásában”, de ez a véleményt Budapest Főváros Kormányhivatala kérte ki, annak ellenére, hogy a törvény szerint csak maga a döntéshozó szerv, jelen esetben a a budapesti vezetés kérhette volna. „Tudjuk, volt olyan, hogy Horn Gyula a történelem rossz oldalán állt. Amikor utcát (sétányt) nevezünk el róla, amellett is hitet teszünk, hogy a megvallott bűnöket meg lehet bocsátani” – érvelt a fővárosi közgyűlési szavazáskor Karácsony Gergely főpolgármester.
Horn Gyula 1956-os forradalom alatt a karhatalmi őrszolgálat tagja volt, 1957-ben Munkás-paraszt Hatalomért Emlékéremmel is kitüntették. 1989. június 27-én ő volt az, aki külügyminiszterként az osztrák kollégájával, Alois Mockkal jelképesen átvágta az azt megelőző hónapokban felszámolt műszaki határzár („vasfüggöny”), 1994 és 1998 között Magyarország miniszterelnökeként dolgozott.
