Akárhogy is nézi az ember, az Orbán Viktor utáni Fidesz életét vázolta fel Lázár János a tihanyi Tranzit fesztiválon. Hogy ez most a távoli jövőnek szóló programadó merengés, afféle „én megmondtam”-szerű Kasszandra-beszéd vagy éppen a jelen trollkodása az függő kérdés – Jánosunk pont annyira kedvtelve kajánkodó anarchista, mint jéghideg hatalmi technokrata - az viszont tény, hogy Lázár János a sorok között kőkeményen nekiment Rogán Antal propagandaminiszternek, Mészáros Lőrincnek, de kijutott magának Orbánnak, is, akinek Lázár szerint megártott a meleg, ezért hablatyolt Tusnádfürdőn latte avokádóról. Röviden összefoglalva és dekódolva: Rogán súlyos hibát követett Szentkirályi Alexandra egészen fapadosra sikeredett kétbites kampányával majd visszaléptetésével, ahogy az is hiba volt, hogy fideszesek szinte bujdokolva kampányoltak, nem álltak ki vitára. A „fiatalítás” kudarca pedig az orbáni káderpolitika nettó csődje (e sorok írója e helyütt nem tenne nagy összegeket Gulyás Gergely miniszteri jövőjére sem) ahogy a pártban is kábé Lázár volt az egyetlen, aki kezdettől nem bagatellizálta el Magyar Péter fellépését. Ami pedig az „extrém jó” vasútépítő Mészáros Lőrincet illeti, az úr 2026-os választásokra szíveskedik majd a zsebébe nyúlni és oktatásra, egészségügyre is áldozni. Ami azért mégiscsak úgy hangzik, hogy Jánosunk kedélyesen a főnöke zsebébe zsebében kotorászik, nyilván ő tudja legjobban, hogy „Lölő” kinek a kreálmánya.
A Tranziton ücsörgő pártkáderek ülepeikkel talán még nem érzik a szeizmikus rezgéseket, azonban alattuk már mozog a föld. A Fidesz jelenleg domináns kormány- és állampárt, ám az utóbbi egy év már egyértelműen a rendszer leépüléséről szólt. A gazdasági növekedés beragadt, az orbáni hepciáskodás nyomán mára az uniós források jelentős részét blokkolja Brüsszel. A fideszes nagyvállalkozások is likviditáshiánytól szenvednek és vélhetőleg egyre gyakrabban jut eszükbe, hogy megér-e nekik sok ezermilliárdot, hogy a NER vezére elsüthessen pár szlogent valamiféle szuverenitás megvédéséről. A sorozatos választási költségvetések miatt irgalmatlanul elszállt az infláció, az emberek szenvednek a drágaságtól.
A fideszes elit 14 év alatt irtózatos mennyiségű EU-s pénzt dorbézolt el, gyakorlatilag felélte az ország növekedésének a lehetőségeit, közben hagyta lerothadni a nagy ellátórendszereket, oktatást, egészségügyet, tömegközlekedést, amelyek most sorra, egyszerre omlanak össze,
amit súlyosbít, hogy ugyan a kormánynak lett volna rá egy évtizede, hogy felkészüljön a felmelegedésre, azonban a fideszesek inkább afféle balos propagandának állították be azt. Most viszont itt van, teljes fizikai valóságában a hőség, az egyre brutálisabb hőhullámok kibírhatatlanná füllesztenek kórházakat, az évtizedekkel ezelőtti, hűvösebb éghajlatra tervezett MÁV-hálózaton pattannak szét a sínek. A „nemzeti erőcentrum” politikája is felborult, a 2024-es választáson a jónép lényegében elkergette a NER-nek kényelmesen kezelhető, démonizált „balos” hagyományos ellenzéket, a Fideszből érkezett Magyar Péter pártja pedig a fideszes álszakértők minden sugallata ellenére óriási választói tömegeket csábít el a kormánypárttól. 2024-ben ugyan így is nyert a Fidesz, ám már 800 ezer szavazattal kevesebbet kapott, ráadásul éppen vidéki megyeszékhelyeken volt a legnagyobb leépülés, de egész vidéki régiók „fidesztelenedtek” már el. Ráadásul úgy fest, hogy ez a folyamat azóta is folytatódott, a Fidesz támogatottsága folyamatosan csökken.
Lázár maliciózussága érthető: a főnöke évek óta azzal szórakozik, hogy a legproblémásabb területeket – oktatás, egészségügy, MÁV – rálőcsöli egy-egy emberére, kínlódjon a hülye ahogy akar, ő pedig játszhatta a népe számára a haza bölcsét. Újabban viszont Orbán már afféle felcsúti Nostradamusként viselkedik, évszázados, globális összefüggéseken mereng, meg 2036-os olimpiát delirál.
A Fidesznek Orbán eddig is tehertétel volt. Azonban a NER-vezér helyenként érthetetlen vízióit bőven ellensúlyozták Orbán előnyei. Lázár szavaiból viszont az derül ki, hogy ez már messze nem olyan egyértelmű. Billeg a mérce.