Jönnek a hírek, hogy gond van a nemrég lezárult párizsi olimpia érmei körül; több díjazott is panaszkodik, hogy csúnya, tompa fényű és elszíneződött lett az érme, amelyet még szép fényesen kapott. Mi lehet ennek a váratlan problémának a hátterében?
Föltehetően valamilyen lassú kémiai reakció megy végbe ezeknek az érméknek a felületén. De miért éppen csak a párizsi érmekkel történik ez? Egy bő évszázadon keresztül nem hallottunk erről a jelenségről, pedig nyilván régen is különböző fémötvözetekből készültek az olimpiai arany- ezüst- és bronz-érmek, mint most. Vagy mégsem?
Gyaníthatóan a párizsi érmek egy különlegessége van a jelenség hátterében. Ezeknek a közepén ugyanis egy vas hatszög van, amely az Eiffel torony egy darabja. Amikor évekkel ezelőtt renoválták, vagyis egyes elemeit kicserélték újakra, akkor a régi, eredeti (!) vas-elemeket eltették, megőrizték, s most – szinte történelmi emléktárgyként – abból kivágott egyforma hatszögletű darabokat illesztettek az olimpiai érmek közepébe.
Ez gondolatnak és gesztusnak nagyon szép, kémiailag azonban „veszélyes”. Az Eiffel-torony hajdani alkatrészei – mint gyakorlatilag minden vastárgy – valamilyen vas-ötvözetből készültek. De most ezek a vas-darabok szorosan érintkeznek más fémek ötvözeteivel. S mivel a levegőben mindig van nedvesség (s abban mindig vannak oldva különböző természetes és ember-produkálta vegyületek), már készen is van egy galvánelem. Olyasmi, mint amilyet Alessandro Volta az 1800-as évek legelején kitalált. Ezek lényege, hogy bennük két különböző (!) fém valamilyen (persze nem akármilyen) oldott anyagot tartalmazó nedvességen keresztül érintkezik egymással. Ebben az elrendezésben azonnal kémiai reakció indul be a két fém között, ennek következménye az elektromos áram termelődése, végeredménye pedig az, hogy a két fém valamelyike (vagy mindkettő) kémiailag megváltozik, más anyaggá alakul.
A párizsi olimpia tervezői tehát – nyilván nem szándékosan – különleges galvánelemeket készítettek, s azokat osztották ki a díjazottaknak. Ezzel szembesülnek most a díjazott olimpikonok. A megoldás nem lesz könnyű.
A szerző nyugalmazott főiskolai tanár.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.