- Gyanúsítotti kihallgatás még nem volt, továbbra is felderítési szakaszban van a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügye

- Jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt a nyomozás továbbra is felderítési szakban folyamatban van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága Központi Nyomozó Főosztályán. Az ügyben gyanúsítotti kihallgatásra még nem került sor – erről tájékoztatta lapunkat a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség a nyírmártonfalvai lombkoronasétány ügyével kapcsolatban.

Mint ahogy arról lapunk – a Transparency International Magyarország (TI) közlése nyomán – elsőként beszámolt, az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálja a lombkoronasétány ügyét annak ellenére, hogy Magyarország nem tagja az EPPO-nak. (A lombkoronasétány 60 millió forintnyi uniós támogatásból épült meg a Debrecentől 30 kilométerre fekvő településen, csakhogy az egész erdőt tarra vágták mellette).

Ahogy a megyei ügyészség válaszából kiderült, a NAV nyomozása egyelőre a felderítési szakaszban tart, pedig Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója szerint ez nem egy bonyolult történet.

– mondta lapunknak a szakértő.

A kivitelező, a HCInternational Kft. egyébként már a lombkoronasétányok tapasztalt szakértőjének számít, ugyanis csak a nyírségben három fideszes politikusnak készítettek uniós forrásból ilyen építményt. A nyíregyházi központú cég Tasi Sándornak, a Hajdú-Bihar megyei közgyűlés fideszes alelnökének és Tasó Lászlónak, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjének is készített már lombkoronaösvényt. Ezekben az ügyekben, pontosabban a lombkoronasétányok esetében rendszerszinten végzett vizsgálatot az Integritás Hatóság (IH) is. Az IH arra jutott, hogy a beruházások több ponton sértik az uniós támogatások felhasználására vonatkozó előírásokat. Ligeti szerint ezek olyanok, mint annak idején a kilátótornyok voltak, amelyek egyre csak szaporodtak az uniós támogatásokból.

– fogalmazott Ligeti Miklós. Lapunk ezen logika nyomán írt az Európai Ügyészségnek, hogy vizsgálnak-e más ügyeket is. Válaszuk szerint nem szoktak tájékoztatást adni arról, hogy milyen ügyekben vizsgálódnak – írta az EPPO szóvivője, Tine Hollevoet. Vagyis sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudták a további vizsgálatok tényét.

Az viszont biztos, hogy megvan az jogi konstrukció, ami alapján szinte bármely olyan ügyet vizsgálhat az EPPO, ahol az uniós költségvetés sérül. Mégpedig, ahogy Ligeti Miklós korábban felvetette, arról lehet szó, hogy az elkövetés helyének Belgiumot jelölik meg.

- Jelenleg ez az egyetlen járható út az EPPO számára – mondta lapunknak Karsai Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Bűnügyi Tudományok Intézete vezetője. – Egységes uniós, mindenre kiterjedő büntetőjogi kódex nincs, tehát jelenleg ez egy hibrid rendszer, amit az uniós, valamint a nemzetállami jog is meghatároz. A konkrét esetben az a kérdés, hogy milyen jogi keretrendszer írja le, hogy mi a bűncselekmény helyszíne. Az uniós rendelet erről csak annyit mond, hogy a cselekmény elkövetési helye meghatározza, hogy az EPPO eljárhat-e, de hogy mit tekintünk helyszínnek, azt nem írja le. Így a következő lépés, hogy a nemzeti jog erről mit mond.

„A belga büntetőjog, ha jól tudom, az elkövetés helyének tekinti azt is, ha egy bűncselekmény bármilyen mozzanata, eredménye külföldön realizálódik. Vagyis, ebben az esetben mivel az uniós költségvetés sérül (az utalásokat Brüsszelből indították), a kár is Brüsszeben állt be”, így végső soron a belga jog szerint a bűncselekmény elkövetésének helyévé lép elő Belgium. Ennek pedig jelentősége van az Európai Ügyészség eljárására is. Ez az, amit a magyar ügyészség kétségbe von, ugyanis itthon ez nem egy tipikus értelmezése az elkövetés helyének, ritkán azonban előfordul.

– magyarázta lapunknak Karsai Krisztina.

Jelen esetben tehát jogilag teljesen járható út, hogy az Európai Ügyészség vizsgálja a lombkoronasétány ügyét, és ebben az esetben a nyomozás a konkrét tagállamban fog zajlani, tehát Belgiumban, ahol az „EPPO színeiben” dolgozó belga ügyész vagy ügyészek járnak majd el. – Ami a menetét illeti, a nyomozati szakaszban bizonyítékokat gyűjtenek, majd ha megvan minden szükséges bizonyítási eszköz, akkor vádat emelnek. A belga bíróság, az EPPO által képviselt vádról fog dönteni, de a saját szabályai szerint folytatja le a tárgyalási szakaszt. Kérdés, hogy ezeket a bizonyítékokat honnan fogják beszerezni. Ennek egyik útja, hogy megkeresik a magyar ügyészséget, hogy működjenek együtt.

Ligeti Miklós annyival egészítette ki mindezt, hogy feltehetően az Európai Ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF) is fel fogja keresni, mivel, mint mondta „az OLAF-nak közvetlen együttműködése van a Nemzeti Adó és Vámhivatallal (NAV), akik kötelesek segíteni, ami egy egyszerűbb és járhatóbb út, mint a magyar ügyészségen keresztül intézni a dokumentumok beszerzését.”

– Az egyetlen jogi konstrukció, ami veszélyeztetheti a belga eljárást és annak sikerét, az a kétszeres eljárás tilalma, ami annak idején az unió egyik nagy vívmánya volt. A konkrét esetben arról van szó,

Viszont jó hír, hogy mindez elítéléshez, vagy olyan érdemi elbíráláshoz kötődik, ami jogerővel rendelkezik. Ha megszüntetik az eljárást a nyomozati szakban, az nem számít bele a kétszeres eljárás tilalmába – tette hozzá.