„A kormány azzal a céllal hozta létre a népegészségügyi termékadót (»chipsadót«) 2011-ben, hogy az egészségügyi kockázatot jelentő élelmiszerek fogyasztását mérsékelje, és az ebből befolyó adóbevételeket teljes egészében egészségügyi célokra fordítsa. Az intézkedés bevált” – szögezte le a Pénzügyminisztérium a Facebook-oldalán.
A tárca arra reagált, hogy egy új kutatás alapján több portál, köztük a Népszava is beszámolt arról, a chipsadó hosszú távon nem tudta csökkenti az egészségtelen élelmiszerek fogyasztását. 2018-ra ugyanis az adóköteles termékek aránya a megvásárolt napi fogyasztási cikkeken belül a 2010-es 5,9 százalékról 7,4 százalékra nőtt.
A Pénzügyminisztérium közösségi oldalán közzétett bejegyzés kiemelte, bevezetése óta a chipsadóból 550 milliárd forint bevétel érkezett az Egészségbiztosítási Alapba, csak idén pedig további 90 milliárd forint folyhat be.
„Azok, akik a népegészségügyi termékadót támadják, több száz milliárd forintnyi bevételt vonnának el az egészségügytől”
– jegyezte meg a tárca. Hozzátette, 2010 óta 40 százalékkal nőtt Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom, tehát az elmúlt évtized növekvő gazdasági teljesítménynek, a magasabb foglalkoztatásnak és az emelkedő reálbéreknek köszönhetően minden termékből többet fogyaszthattak a családok, így az egészséges és a chipsadós termékekből is.
A Pénzügyminisztérium azt is közölte, hogy az adó bevezetését követően az egészségügyi kockázatot jelentő termékek fogyasztása visszaesett, növekedés csak évekkel később volt tapasztalható. A chipsadó bevezetése nélkül tehát a tárca szerint nemcsak kevesebb bevétele lenne az egészségügynek, hanem mára még több egészségtelen termék fogyna a boltokból.
„A magyar chipsadó úttörő volt Európában, több ország számára is mintaként szolgált. Jól illeszkedik a versenyképes magyar adórendszerbe, amely a munkát terhelő adókat csökkenti, az ország kiadásaihoz szükséges bevételeket pedig elsősorban a fogyasztási típusú adókból biztosítja”
– áll a bejegyzésben.
A Corvinus kutatója, Berezvai Zombor egyébként az említett kutatással kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, „az egészségtelen élelmiszerek megadóztatása önmagában nem képes a fogyasztás mérséklésére, ráadásul a társadalmi egyenlőtlenségeket is növeli. Mivel az alacsonyabb jövedelműeket sokkal érzékenyebben érinti a drágulás, számukra hátrányosak is lehetnek az ilyen intézkedések, ráadásul jövedelmük nagyobb hányadát vonja el az adó, mint a gazdagabb háztartásokénak”. A Health Policy szakfolyóirat idei augusztusi számában megjelent tanulmány szerint a hosszú távú kedvező hatás elérése érdekében komplex intézkedésekre van szükség, például elérhetőbbé és megfizethetőbbé kell tenni az egészségesebb élelmiszereket, illetve növelni kell a fogyasztói tudatosságot oktatási programokon keresztül.
Hatástalan a chipsadó, a bevezetés óta még több egészségtelen élelmiszert fogyasztanak a magyarok