A cseh elnök, Petr Pavel a Novinky portálnak adott interjújában azt nyilatkozta, Ukrajna NATO-felvételének nem lehet akadálya, hogy területének egy része átmenetileg orosz ellenőrzés alá kerülhet, és ezt az álláspontját a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) 1955-ös NATO-felvételének példájára hivatkozva támasztotta alá. Szerinte ha valamilyen adminisztratív határ a most még egymással harcoló felek között kialakul, akkor ezt az adminisztratív határt ideiglenes határnak lehet majd tekinteni, és Ukrajnát azzal a területtel, amit akkor éppen ellenőrzése alatt tart, fel lehet venni a NATO-ba.
A cseh elnök sem technikai, sem jogi akadályát nem látja annak, hogy Ukrajna belépjen a NATO-ba, mert ez szerinte nem teremtene közvetlen konfliktust a katonai szövetség és Oroszország között.
Tudtommal ez az első olyan eset, amikor fontos közhatalmi funkcióban lévő politikus Ukrajna NATO-ba történő felvételének lehetőségét annak ellenére is indokoltnak és megoldhatónak tartja, hogy a most zajló háború valószínűleg átmeneti ukrán területvesztéssel zárul.
Ennek alátámasztására a cseh elnök a nyugatnémet példára hivatkozik. A Német Szövetségi Köztársaságot 1955-ben ugyanis úgy vették fel a NATO-ba, hogy a nyugatnémet politikai osztály a felvétel évében Németország legitim határának még mindig az 1937-es határait tekintette. Majd csak 1970-ben, Willy Brandt idején, amikor az NSZK aláírta az úgynevezett moszkvai megállapodást, ismerte el Bonn az Odera-Neisse-határt a két német állam keleti határaként. Ezt az ellentmondást 1955-ben úgy oldották fel, hogy a NATO a biztonsági garanciát csak a Bonn által ténylegesen felügyelt nyugatnémet területekre terjesztette ki.
Ez a modell Ukrajna esetében is alkalmazható lenne, aminek persze fontos előfeltétele, hogy legalább fegyverszüneti megállapodás szülessen és többé-kevésbé fix határ válassza el egymástól a most még harcoló feleket. Mindehhez azt érdemes még hozzátenni, hogy minden jel szerint egyedül Ukrajna gyors NATO-felvétele adna tényleges biztosítékot arra, hogy Oroszország egy majdani fegyverszüneti megállapodás megkötését követően ne gondolja meg magát és ne kezdjen el egy újabb háborút. Erre nemcsak azért lenne szükség, hogy a Kijev felügyelete alatt maradt területeken élő ukránok biztonságban érezhessék magukat - ami persze önmagában is nagyon fontos -, de azért is, mert ellenkező esetben, erős biztonsági garanciák nélkül senki nem fogja Ukrajnát újjáépíteni, aminek megannyi súlyos politikai és szociális következménye lenne. Ezek hatása nem maradna meg Ukrajna határain belül, mindenekelőtt térségünket, de Európa más területeit is komolyan érintené.
Petr Pavel nyilatkozata azért fontos fejlemény, mert az egyértelmű jelzi, érik a felismerése annak, hogy nem elég egy majdani fegyverszüneti megállapodásra gondolni, ennél többre van szükség: meg kell teremteni Európa tartós biztonságának alapjait. És ez a most zajló háború tapasztalatai alapján aligha képzelhető el Ukrajna NATO-tagsága nélkül.
Már tudni véli a cseh államfő, hogyan lehet Ukrajna úgy NATO tagja, hogy ne törjön ki a harmadik világháború