A közelmúltbeli hírek szerint Kijev jogszabálymódosítással akadályozza, hogy az egyik orosz cég, a Lukoil, az Ukrajnán keresztül futó, Barátság nevű vezetéken át kőolajat szállíthasson Közép-Európába, így Magyarországra – emlékeztetett az Energiaügyi, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetőinek címzett írásbeli kérdésében Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető. Kijev így igyekszik úgymond csökkenteni Moszkva háborús célú bevételeit. Ennek nyomán viszont számos álhír kelt szárnyra arról, hogy így Magyarország heteken belül üzemanyag- és áramhiánnyal, illetve egekbe kúszó energiaárakkal nézhet szembe. (Hasonlóra utalt például Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a július végi kormányinfón.)
Bár a Mol nem nyilatkozott, szakértők a magyarországi értékeléseket lényegében vaklármának minősítették. Mint ugyanis kiderült, az orosz olajipari cég elleni ukrán lépések nem okoznak komoly gondokat az energiaellátásban. (A Lukoil kiesése nem okozott a Molnak gondot: bár júliusban tapasztaltak némi csökkenést, ekkor a pozsonyi finomítót épp karbantartották, ma pedig már az eredeti mennyiség érkezik a Barátságon – idézett keddi elemzésében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a Mol egy háttérbeszélgetéséből.) Magyarország orosz olajfüggősége már rég nem szükségszerű - vezette le Miklós László, az állami MVM egykori felügyelőbizottsági elnöke, illetve a Mol-hátterű gázvezetékcég, az FGSZ korábbi igazgatósági tagja a G7-en megjelent tanulmányában. A nyersanyag nem csak az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező Barátság, hanem a horvátországi Omisalj kikötőjéből eredő, Adria vezetéken is beszerezhető. Bár a Mol százhalombattai és pozsonyi finomítójának teljes üzeme esetén az Adria egy szakaszát bővíteni kéne, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint a cső áteresztőképessége 10 millió euróból, néhány hónap alatt, a jelenlegi, évi 12 millió tonnáról 15,6 millió tonnára növelhető.
Tovább keverik az olajat, az ukrán korlátozás valószínűleg nem okozott érdemi fennakadást a Magyarországra irányuló szállításokbanA Mol hivatalosan azt sem erősítette meg, hogy a vállalat kizárása veszélyeztetné a hazai ellátást. Ráadásul szakértők szerint 2025 végére Magyarország is képessé válik az orosz olajbehozatal teljes kiváltására. Ennek kapcsán Tóth Bertalan Lantos Csaba energiaügyi minisztertől azt tudakolta, hogy miként állnak azok fejlesztések, amelyek révén hazánk 2026-ra leválhat az orosz kőolajról.
Az olajstoppal Ukrajna és Brüsszel csak azt akarja elérni, hogy az azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat követelő Magyarország is álljon be a háborúpártiak közé – vélekedett válaszában Steiner Attila, az energiaügyi tárca államtitkára. Bár Magyarország az ukránok és a horvátok felől is ellátható a nyersanyaggal, Horvátország tranzitállamként nem megbízható. Zágráb a háború kitörése óta és csak rövid távú szerződéseket köt ötszörösére emelte az olaj szállítási díját - írja az államtitkár. (Ez utóbbi állítást független szakértők nem erősítik meg.) A vezeték bővítéséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, az áteresztőképességről pedig nem bizonyított adatokat adnak. A Mol százhalombattai és pozsonyi finomítói leginkább a közepes kéntartalmú, orosz típusú kőolaj feldolgozására alkalmasak. A Mol-csoport a kőolajellátás biztonságának fokozása érdekében, a hazai kitermelés növelésén túl, dolgozik a finomító rugalmasságának növelésén. A vállalat 35 százalékra növelte a Dunai Finomító nem orosz kőolaj bedolgozási képességét, megnövelte az Adria-kőolajvezeték fogadóképességét, és szélesítette a tengeri szállítási lehetőségeket is, hogy el tudja látni mind a százhalombattai, mind a pozsonyi finomítókat. (Megjegyzendő: a Mol már a háború két évvel ezelőtti kitörésekor, így az orosz olajbehozatali tilalom uniós szintű elrendelésekor hasonló adatokat közölt.) A Mol 2022 óta 8 eltérő kőolajfajtát tesztelt, így dolgozik a nem orosz nyersanyagok feldolgozási arányának növelésén és azok hatásának kezelésén. A teljes rugalmasság elérése érdekében a vállalat 30 kapcsolódó beruházási programmal, ütemterv szerint halad. Ennek fényében az orosz kőolajbehozatal továbbra is nélkülözhetetlen a biztonságos kőolajellátáshoz, hiszen az ország számára elengedhetetlen, hogy ne csak egyetlen beszállítóra támaszkodjon. A kormány folyamatosan dolgozik az egyoldalú függőségi viszonyok megszüntetésén és más ellátási útvonalak megerősítésén. Céljuk, hogy megvédjék Magyarország energiaellátását és a jövőben se legyen ellátásbiztonsági kockázat.
KKM: mi kértük, de hiába
Az ügyben sűrűn nyilatkozó Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Tóth Bertalan azzal kereste meg, hogy milyen módon segítik az Adria horvát szakaszának bővítését, hogy értette a tárcavezető, hogy ha 2026-tól nem marad meg az uniós orosz olajtilalom alóli mentességünk, úgy az ukrán döntés erősen veszélyezteti Magyarország és Szlovákia ellátásának biztonságát, tudakozódott-e az ukrán féltől, hogy a jövőben a Lukoilon kívül más orosz cégekre is kiterjedhet-e a korlátozás, illetve a magyar kormány szerint miként szolgálja a békét, ha az immár teljesen magántulajdonú Mol az oroszok ukrajnai háborúját pénzelő Lukoiltól vesz olajat. Magyarország energiapolitikájának legfőbb célja az ellátás biztonságának szavatolása, ami érvényes a nemzetgazdaság szempontjából kulcsfontosságú kőolajbehozatalra is – szögezi le válaszában Illés Boglárka, a külügyi tárca kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára. A földgázhoz hasonlóan a kőolaj esetében is számos érdemi lépést tettek további beszerzési források és útvonalak kialakítása érdekében - véli. Az egyetlen eltérő beszerzési útvonal, az Adria-vezeték jelenlegi áteresztőképessége nem elég a magyarországi és szlovákiai finomítók ellátásához – fogalmaz az államtitkár. Ennek kapcsán mind a horvát kormányt, mind az Európai Bizottságot több alkalommal kérték érdemi lépésekre, ám azok elmaradtak. Ráadásul az energiaválság idején a horvát fél az európai viszonyítási ár többszörösére emelte a szállítási díjakat, amelyek így a világon a legmagasabbak közé tartoznak. (Ezt az érvet független szakértők nem erősítik meg.) Az orosz kőolajbehozatalat tehát továbbra is nélkülözhetetlennek tartják Magyarország biztonságos energiaellátásához. Így az ukrán fél előzetes egyeztetés nélküli, egyoldalú döntése elfogadhatatlan, ami két uniós tagállam kőolajellátását is veszélyeztetheti – írta Illés Boglárka.
