;

fotós;botanika;pilates;

- Kéknyomatos sokszínűség

A növényeket nyomatokon megörökítő Hevér Zsófia sok minden mással is foglalkozik, például gyerekeknek kreatív és kortárs táncot tanít, drámával és festéssel színesítve.

Hevér Zsófia leginkább Angliában honos növényekkel dolgozik, amelyeket anyósa walesi udvarából hoz haza, de édesanyja budapesti kertjéből is érkeznek munkáihoz „alapok”. „Mások whiskyket, csokikat hoznak Walesből, az én poggyászom évente kétszer lepréselt növényekkel van tele” – meséli nevetve a fotós, tánctanár. Zsófi 15 éve fotózik, leginkább táncosokat, de rajzolni, festeni és persze táncolni is szeret, utóbbit tanítja is.

A cianóban, azaz a kéknyomatban ér össze mindez – állapítja meg. „Körülöttünk a Covid tombolt, a hasamban a kisbabám, Teó mocorgott, amikor rátaláltam a cianotípiára. Láttam egy kék növényt a neten, utánanéztem, és kiderült, hogy ez egy igen régi fotós technika. Nagyon megtetszett, ezért megtanultam. Bármilyen tárgyból készülhet, amin átmegy a fény, még tésztadarabokat is próbáltam. A cianotípia vízbe téve fixálódik, a napon exponálódik. Amíg dolgozunk rajta, addig sötétben kell tartani, a víz után jön a vasalás, utána pedig paszpartuzom a képet” – magyarázza a műveletet.

Zsófi fotózni is autodidakta módon tanult. Mivel a bátyja, Hevér Dániel rendező, akinek voltak fényképezőgépei, így Zsófinak „otthoni” segítsége is akadt. S mivel táncolt, természetes volt, hogy a társait kezdte fotózni. Botanikus ismeretei is figyelemre méltók: több tucat növényt ismer fel.

Kislányként inkább magába forduló volt, de a színpad és a tánc megnyitotta. Érdekes a családi dinamika: a gyermekneurológus anyának és a közgazdász apának három művész foglalkozású gyereke lett: a táncművész Zsófi öccse, Tamás is filmesnek készül, ugyanazon a Los Angeles-i filmes akadémián tanul most, amelyet bátyjuk, Dani már elvégzett, akinek első nagyjátékfilmje, a Valami madarak tavaly nagy sikerrel ment a mozikban. Zsófi mindig is kézműveskedett: rajzolt, horgolt, batikolt, kerámiázott, festett. A szigorú gimnázium után az Ange­lus Iván által alapított Budapest Tánciskolába járt, ott megtalálta saját közegét, és kortárstánc-pedagógusmester lett. Imádta a gyerekeket, ahogy mondja, „könnyed létezés volt köztük”. Ezért élete egyik legnagyobb boldogsága volt, amikor hat évvel ezelőtt megnyitotta saját stúdióját, a Hevzsót, ahol a gyerekeknek kreatív és kortárs táncot tanít, drámával és festéssel színesítve. Azért különlegesek az órái, mert a 3–7 éveseket nem versenyezteti, nem kell semmilyen mércének megfelelniük, a lényeg, hogy önmaguk legyenek. „Ötvözöm a számomra kedves művészeti ágakat, ebben a sokszínűségben hiszek. Van, amikor például egy képről kell koreográfiát kitalálniuk.” A sokszínűségért ment ki Párizsba ösztöndíjjal még 2010-ben, hip-hopot tanult, majd tanította is a műfajt.

A cianotípiakészítés Hevér Zsófiának csak az egyik tevékenysége a sok közül

Felnőtteknek tíz éve tart úgynevezett balance-órát (pilates- és jógaalapú, táncelemekkel tarkított mozgástípus), amit egy síbaleset utáni térdsérülés alkalmával talált ki. „A tánc önbizalom-erősítő eszköz, az óráimon mindenki önmaga lehet, megtartó közeget sikerül teremteni, amelynek tagjaira nagyon büszke vagyok” – mondja Zsófi. Van néhány olyan tanítványa, akiből profi táncos lett – igaz, ők mind külföldön dolgoznak.

Walesi férjét, Adamet munka közben ismerte meg: egy esküvőn fotózott, amikor meglátta a násznép tagjaként az akkor életében először Budapesten járó férfit. Több évig éltek távkapcsolatban, ingázva Liverpool és Budapest között, végül a magyar fővárost választották bázisul. Kisfiuk, Teó óvodás, angolul is tökéletesen beszél.

Zsófi célja a cianókkal „megmozdítani egy nagyobb teret”. Eddigi legnagyobb képe egy ­60x90-es magnóliából készült kép, amit egy bükkszentkereszti magánszállás vett meg, az ősszel nyíló kis hotel falait ez az alkotása és több más munkája díszíti majd. Legutóbb gyógynövények esszenciális olajainak címkéit készítette, amire a gyártócég kérte fel. A cianóval készült kis üvegcsékhez harminc darab lepréselt növényt használt fel. Leginkább vásárokon tudja értékesíteni alkotásait, a személyes találkozások az ő közege. Abban hisz, hogy amikor elmeséli, mi ez a technika, beszélget a lehetséges vevőkkel, akkor tud igazán jó helyre kerülni egy-egy képe. Legutóbb egy üzletember vitt az irodájába több Hevér Zsófi-művet. Most textillel kezd foglalkozni: neszesszert, táskákat fog cianótechnikával létrehozni kék-fehérben.

CianotípiaA cianotípia az 1800-as évektől jelen lévő fotótechnika, kezdetben tervrajzok másolására, illetve botanikai lenyomatok készítésére használták. Fényérzékeny felületet kell létre hozni egy folyékony anyag segítségével. Vas-ammon-citrát és vörösvérlúgsó keverékét kell a papírra tenni, aztán megszárítani, majd a negatívot az így érzékenyített papírra helyezve (nap)fényben exponálni, végül vízzel kimosni. Jellegzetes kék színét a vörösvérlúgsóban található cián adja. Amíg dolgozunk vele, ugyanúgy sötétben kell tartani, mint a hagyományos filmet előhíváskor.

A Dél-Alföldön kell a legperzselőbb időre számítani.