Az orosz haderő hat nap után sem tudta visszaverni az orosz területen előrenyomuló ukrán csapatokat. A múlt kedden indított meglepetésszerű ukrán betörés az oroszországi határmenti Kurszk régióba hétvégén is folytatódott. Az orosz hadsereg The Moscow Times hírportál által ismertetett tájékoztatója szerint az orosz hadsereg megállította az ukrán előretörést, ugyanakkor elismerték a folyamatban lévő harcokat az orosz területek mélyén.
A tájékoztatón azt állították, Ukrajna összességében 1350 katonát veszített azóta, hogy múlt kedden megindította a kurszki offenzíváját. Ezzel a számmal azonban önmagának mondott ellent az orosz kommunikáció, hiszen saját korábbi becslésük szerint Kijev mintegy 1000 katonát küldött az orosz területekre való betöréshez.
A kurszki Belovszkij körzet vezetője közölte: térségben a helyzet „stabil, de feszült”. Elmondása szerint csupán ukrán szabotázs- és felderítő csoportok léptek be a körzetbe. Az orosz háborúpárti bloggerek közösségi médiában elérhető bejegyzései azonban nem stabilitásról tanúskodnak, ezért egyre hangosabban követelik a hadiállapot kihirdetését és bírálják a Kremlt annak elmaradása miatt. Erre viszont – egyelőre - nem hajlandó Vlagyimir Putyin. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője és a Nemzeti Terrorellenes Bizottság elnöke, Alekszandr Bortnyikov terrorellenes műveleteket jelentett be a Belgorodi, Brjanszki és Kurszki területen, válaszul az Oroszországban "terrorcselekményeket" végrehajtó "szabotázs- és felderítőegységekre", valamint a Kurszki területen "terrortámadást" végrehajtó "ukrán fegyveres erők egységeire". Vagyis, a háborút ezúttal sem nevezi nevén a Kreml. Az Oroszországnak komoly presztízsvesztességet jelentő többnapos ukrán betörés elleni harc „terrorellenes hadművelet”, mint ahogy a 900 napja zajló Ukrajna elleni agresszió „különleges katonai művelet”.
Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézetének (ISW) vasárnapi jelentése szerint Moszkva valószínűleg azért döntött a terrorellenes művelet mellett a hadiállapot kihirdetésével szemben, hogy minimalizálja az ukrán behatolás mértékét és megelőzze a pánikot. Az ISW emlékeztet: Putyin az ukrajnai invázió kezdete óta tartózkodik a hadiállapot formális kihirdetésétől, vonakodik az orosz társadalmat teljesen hadiállapotba helyezni, ezért nem volt hajlandó általános mozgósítást sem hirdetni. Mindez a rezsim stabilitását veszélyeztető belpolitikai elégedetlenség megelőzésére irányuló erőfeszítések része, mutat rá az amerikai agytröszt. Hozzáteszik, Putyin valószínűleg azért nevezte ki Bortnyikovot a mostani „terrorellenes művelet” élére, mert korábban már bizonyította, hogy hatékony vezető az orosz belpolitikai stabilitást és a rezsimet veszélyeztető válságok során. (Ezt a tavalyi Prigozsin vezette Wagner lázadás során is bizonyította.) Ugyanakkor az FSZB és Bortnyikov vezetésével indított terrorellenes művelet meghirdetése arra utal, hogy Putyin elégedetlen azzal, ahogyan az orosz katonai parancsnokság kezelte a kurszki régió helyzetét, az ukrán betörést.
Hosszas hallgatás után szombaton este megszólalt a kérdésben Volodimir Zelenszkij is. Az ukrán elnök volt az első kijevi hivatalos megszólaló a kedd óta tartó offenzíva kapcsán. Elismerte, nem Putyin ellenes paramilitáris csoportok, hanem a reguláris ukrán hadsereg folytat katonai műveletet az oroszországi kurszki területen. Zelenszkij azt mondta, ezzel az ukrán haderő az „agresszor földjére” terelte a háborút. Egy, az AFP névtelenül nyilatkozó magasrangú ukrán biztonsági tiszt is szombaton arról beszélt, Ukrajna célja az, hogy a kurszki betöréssel „destabilizálja Oroszországot és áthelyezze a háborút orosz területre". Elmondása szerint több ezer ukrán katona vesz részt a hadműveletben.
