Noha kétség sem fér ahhoz, hogy lesz válasz Irán illetve a libanoni terrorszervezet, a Hezbollah részéről Iszmail Haníje, a Hamász politikai vezetőjének teheráni, valamint Fuad Sukr a Hezbollah második számú vezetőjének libanoni likvidálására, annak időpontja és mértéke továbbra is kérdéses. Hétvégére tovább nőtt a feszültség a térségben, mivel a sábát alatt nagyobb a valószínűsége egy esetleges Izraelre mért válaszcsapásnak.
A várakozás, Izrael készültségben tartása egyfajta pszichológiai hadviselésbe ment át az elmúlt tíz napban. A két terrorista vezetőt alig 12 óra leforgása alatt, július 31-én ölték meg, a térség minden állama azóta készültségben van, hiszen egy iráni-izraeli kölcsönös rakéta- és dróncsapás akaratlanul is regionális háborúba torkollhat.
Hasszán Naszrallah, a Hezbollah terrorszervezet vezetője még kedden, egy héttel Fuad Sukr likvidálása után mondott nyilvános beszédében maga mondta ki, hogy a válasz késleltetése a pszichológiai hadviselés része. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Hezbollah megtámadja Izraelt, bármi is legyen annak a következménye. Akár Irántól függetlenül, önállóan is megteszi. „A válaszunk jön, ha Isten úgy akarja, külön-külön vagy a tengellyel együtt – és erős lesz”, állította a síita terrorcsoport vezetője.
Egyre több jel viszont arra mutat, hogy Irán nemcsak nem sieti el a választ, hanem nem is fogja túlméretezni azt. Irán presztízsveszteséget szenvedett azzal, hogy saját fővárosában, az elit Forradalmi Gárda vendégházában iktatták ki – minden valószínűség szerint belső segítséggel – a Hamász vezetőjét. A hivatalosan fel nem vállalt izraeli titkosszolgálati akció súlyosan megsértette a perzsa állam szuverenitását. Az áprilisi Izrael elleni iráni támadás egy szíriai területen lévő iráni katonai támaszpont elleni izraeli csapásra volt a válasz, szuverenitásának megsértése ennél erőteljesebb választ feltételez.
A teheráni bizonytalansághoz nagymértékben hozzájárul az is, hogy egyetlen ország sem áll mellé. Irán összehívta az Iszlám Konferencia Szervezetét is, de a muszlim államok bár a dzsiddai ülésen egyhangúlag elítélték a Haníje elleni merényletet, amivel Izrael súlyosan megsértette Irán szuverenitását, de amint a közleményből kiderül, nem támogattak semmilyen iráni katonai válaszlépést.
Az iráni késlekedés másik oka lehet a július 31-én beiktatott új, reformistának tartott elnök. A brit Telegraph pénteken arról számolt be, hogy Maszúd Peszkiján harcol a keményvonalasok ellen, hogy mérsékeljék Teherán válaszlépéseit. Míg a Forradalmi Gárda azt szorgalmazza, hogy Tel-Aviv és más városok ellen katonai létesítményeket célzó rakétatámadást hajtsanak végre, az elnök azt szorgalmazza, hogy inkább a térségben elrejtett, titkos Moszad kémbázisokat támadja meg válaszképpen a perzsa állam. Irán valódi vezetője azonban nem az elnök, hanem a vallási vezető, Ali Hamenei ajatollah, ő pedig a keményvonalas elképzeléseket támogatja. A The Guardian is azt valószínűsíti, hogy nem kizárt, hogy Izraeli területe helyett valamely külföldi Moszad-létesítményt fog megcélozni Irán.
Az iráni kormányzat egyelőre annyit mondott, hogy „a megfelelő időben” adják meg a megfelelő választ.
Az Egyesült Államok mindenesetre fokozta katonai jelenlétét a Közel-Keleten: a Központi Parancsnokság már csütörtökön este bejelentette, hogy F-22-es lopakodó vadászgépeket telepített a térségbe.
A diplomáciai erőfeszítések minden fronton folytatódnak. Az iráni támadást meghiúsítani hivatott térségbeli koalíció tető alá hozásán túl a tűzszüneti és túsztárgyalások felgyorsításától remélik a térségbeli feszültség oldását. Augusztus 15-re a közvetítők – Egyesült Államok, Katar, Egyiptom - csúcstalálkozót hívtak össze, amelyre Kairóban vagy Dohában kerül sor. Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala jelezte Izrael részvételét. Ugyanakkor Libanon külügyminisztere is szorgalmazta a mielőbbi tűzszünet és a túszok szabadon engedésének szükségességét és bejelentette, hogy országa is csatlakozik a diplomáciai erőfeszítésekhez.
