Nemzeti Kártyát kormányrendeletben meghatározott harmadik ország állampolgára kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más részére, illetve irányítása alatt tényleges munkát végezzen, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is, vagy aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként az e tevékenységi körbe tartozó tevékenységén túl tényleges munkát végez.
Harmadik országbeli állampolgárnak minősül: az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek közé, tehát aki nem EGT-állampolgár vagy annak családtagja. (EGT-körbe tartozik: az összes EU tagország + Izland, Liechtenstein, Norvégia + külön szerződés alapján Svájc). Ez tehát egy zártkörű klub: az EU-tagok plusz négy ország polgárai minősülnek EGT-állampolgárnak.
A közeli múltban kiadott 179/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet értelmében a Nemzeti Kártyával foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó országlista a következő: Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Belorusz Köztársaság, Moldova, Montenegrói Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Szerbia és Ukrajna. Nyilvánvaló, hogy az agresszor Oroszországnak és az aljas támadásban aktívan közreműködő Belorussziának ezen a kedvezményezetti listán már csak morális szempontok miatt sem volna szabad szerepelnie, Magyarország Kormánya mégis bevette őket a „klubba”. Magyarországon július 8. előtt csak Ukrajnából és Szerbiából érkező emberek vállalhattak munkát az úgynevezett Nemzeti Kártya segítségével – ezt bővítették most ki.
Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy vendégmunkások és a Nemzeti Kártya keretei között foglalkoztatottak között az az egyik legfontosabb különbség, hogy az utóbbi kategóriába tartozók létszámát nem maximálják. Az orosz állampolgárok többsége vélhetően a Paks2 építésre érkezik, de óhatatlanul felmerül az a kérdés is, hogy a belorusz munkaerőt miért importálják hazánkba? Elég elrettentő (és elszomorító) Putyin szellemiségének és gyakorlatának gyors magyarországi terjedése, egyáltalán nem hiányzik a Lukasenko-rezsim küldötteinek itteni megjelenése.
Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke szerint súlyos kockázatot jelent a magyar kormány döntése, amellyel jelentősen lazított az orosz és belorusz állampolgárokra vonatkozó vízumszabályokon. Ezért aztán levélben fordult az Európai Tanács elnökéhez, Charles Michelhez, sürgős és hathatós intézkedést követelve. Weber arra kérte a Tanács elnökét, hogy vegyék a kérdést a következő vezetői csúcstalálkozó napirendjére, és a lehető legszigorúbb intézkedésekkel védjék meg a schengeni övezet integritását, illetve akadályozzák meg, hogy az EU- tagállamok a jövőben a magyar kormányéhoz hasonló lépéseket tegyenek. Weber: „Aki ellenőrzés nélkül beengedi az oroszokat az EU-ba, az masszívan veszélyezteti Európa biztonságát. Putyin kémei és gyilkosai már eddig is nagy pusztítást végeztek az EU-ban és Németországban, a további károkozást meg kell akadályozni.” (Bild magazin)
Az Orbán-kormány megfontolatlan lépése következtében az oroszokra is kiterjesztett Nemzeti Kártya program kockáztatja schengeni tagságunkat, kedvezőtlen esetben elveszhet a magyarok szabad utazási és munkavállalási lehetősége is. Más EU-s képviselők Ursula von der Leyen asszonyt kérték, hogy vizsgálja ki a magyar kormány döntésének hátterét és lehetséges következményeit. Az orosz/belorusz új vízumkedvezmény miatt felmerülhet a magyar határátlépés szabályainak jelentős megváltoztatása, ami mind a magáncélú, mind pedig az üzleti utazások terén bénultságot, de legalábbis feszültséget okozhat.
Emlékeznek még a Nemzetközi Beruházási Bankra, amelynek székhelye Budapesten volt? Ez egy olyan „pénzintézet” -nek csúfolt intézmény, amelyet Európa-szerte orosz kémbanknak neveztek, és amely sokak szerint az orosz titkosszolgálat meghosszabbított keze. Egy olyan bank, amelyen keresztül Putyin kémeket csempészhetett Európába, akik a diplomáciai mentességet kihasználva szabadon utazgathattak a kontinensen, ki tudja, milyen ügyeket intézve.
Nos - amerikai nyomás következtében is – már visszaköltözött Budapestről Moszkvába az orosz kémbankként elhíresült Nemzetközi Befektetési Bank, miután tavaly sorra hagyták el az európai részvényesek a rossz hírbe keveredett intézményt (csehek, szlovákok, lengyelek). Utolsóként a magyar kormány is kivonta részesedését – egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a Budapesten működő pénzintézetre –, így Moszkva célszerűbbnek látta, ha teljesen lehúzza a rolót a magyar fővárosban.
A valós pénzügyi tevékenységet nem végző, ám jelentős nemzetbiztonsági kockázatot jelentő banknak álcázott intézményt száműzni kellett országunkból. Magyar gazdasági és politikai érdek soha nem fűződött jelenlétéhez, ezért aztán semmi keresnivalójuk nem volt Budapesten. A kémbanktól tehát nagy nehézségek árán (és tetemes veszteséggel) végre megszabadultunk, erre most a kormány a Nemzeti Kártya keretében hozza a nyakunkra az orosz és belorusz spionokat. Teszi ezt éppen akkor, amikor az EU soros elnöki tisztségét Magyarország tölti be. Sokba fog ez kerülni, nagyon sokba.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.