;;

Irán;Izrael;Szijjártó Péter;háború;közvetítés;

Nagyított fotó Iszmáíl Haníjéról és Maszúd Pezeskian iráni elnökről egy teheráni házfalon

- Nem múlik az iráni-izraeli háború kockázata, Magyarország két pályára játszik

Diplomáciai nagyüzem indult egy esetleges közel-keleti háború veszélyének elhárításáért. Izrael szövetségesei mindkét felet próbálják önmérsékletre bírni. A Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig nem válaszolt a Szijjártó Péter közvetítői szerepét firtató kérdéseinkre.

Az Egyesült Államok számára még mindig nem világos, hogy Irán és a libanoni Hezbollah terrorcsoport mikor támadhatja meg Izraelt, és konkrétan milyen következményekkel járhat ez a támadás – közölte kedden amerikai forrásokra hivatkozva az Axios. Hétfőn este összeül a Fehér Ház válságstábja a közel-keleti helyzet értékelésére. Az eddig kiszivárgott információk szerint a Biden-kormányzat amellett, hogy fokozatosan erősíti térségbeli katonai jelenlétét, teljes erőbedobással azon dolgozik, hogy diplomáciai úton mérsékelje a regionális háborús veszélyt, tető alá hozza az Irán elleni nemzetközi koalíciót. 

Izraeli bejelentések szerint az ország felkészült Irán támadására. Minden nap javítanak a védelmi készültségükön és élesítik a támadó képességeiket – fogalmazott Joav Galant védelmi miniszter fogalmazott kedden az izraeli légierő Tel Hanof-i támaszpontján tett látogatásán.. Mint ismert, a közel-keleti helyzet attól vált pattanásig feszültté, hogy Irán és libanoni szövetségese, a Hezbollah válaszcsapást ígért a Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje teheráni, valamint a Hezbollah katonai parancsnoka, Fuad Sukr bejrúti meggyilkolásáért. A Hezbollah-parancsnok elleni támadást az izraeli hadsereg vállalta magára, Haníje meggyilkolásáért viszont nem. Irán azonban becsületbeli kötelességként kezeli a katonai választ, aminek időpontja és mértéke egyelőre ismeretlen.

Az amerikai diplomáciai erőfeszítések eredményeként a több térségbeli arab országot is magába foglaló nemzetközi koalíció formálódik, hogy meghiúsítsa a perzsa állam támadását. Irán, akinek a térségben egyetlen állam sem szövetségese, tegnapra összehívta az Iszlám Együttműködési Szervezet rendkívüli ülését is. A The Guardian úgy tudja, a tanácskozáson Irán megpróbált nyomást gyakorolni az arab államokra, hogy támogassák jogát az Izrael elleni megtorló akciókhoz. Bár sok öbölbeli vezető hajlandó elítélni Izrael cselekedeteit, nem állnak a térség terrorcsoportjait finanszírozó Irán mellé, és önmérsékletre szólították fel a perzsa államot.

Ugyanezt kérik Izrael szövetségesei is, akik hajlandók segíteni az iráni illetve a libanoni Hezbollah részéről előbb-utóbb kétségtelenül megtörténő támadás elhárításában, hiszen az iráni támadásra törvényszerűen fog válaszolni Izrael is.

A nagy diplomáciai játszmában váratlanul felbukkant a magyar szál is. A Jerusalem Post számolt be arról, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn telefonon beszélt izraeli kollégájával, Jiszráel Katzcal, akinek elmondta, hogy Irán hétfőn tájékoztatta Magyarországot arról, hogy megtámadja Izraelt válaszul Iszmail Hanijé teheráni likvidálására.

A Walla hírportál azt írta, Ali Bageri Kani ügyvezető iráni külügyminiszter azért hívta fel Szijjártó Pétert, mert jelenleg Magyarország tölti be az EU soros elnökségét.

Kedden a teheráni külügy összehívta a nyugati országok nagyköveteit, nekik is ugyanezt a bejelentést tette, nyilvánvalóan a támadás időpontjának megnevezése nélkül. Az izraeli sajtó szerint az iráni külügyminiszter Szijjártó Péterhez intézett telefonhívása annak az iráni kísérletnek a része, hogy nemzetközi legitimációt szerezzen egy Izrael elleni támadásnak, és mérsékelje annak elítélését a nemzetközi közösség részéről.

Szijjártó Péter a Facebookon írt a két politikussal folytatott tárgyalásairól, ám ott nem említette meg, hogy üzenetet küldtek volna az irániak Izraelnek. „A megbeszélések sajnos ismételten azt bizonyították, hogy a 24. órában vagyunk” – jegyezte meg.

„A jó külpolitika elkötelezett szövetségi rendszerek és elvek iránt”

Nem vagyok biztos abban, hogy ténylegesen Szijjártó Péterre bíztak volna egy ilyen fontos üzenetet – reagált érdeklődésünkre Balázs Péter volt külügyminiszter akit annak kapcsán kerestünk meg, hogy a Jerusalem Postnak Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy Irán Szijjártó Péteren keresztül üzente, hogy meg fogja támadni a zsidó államot. – Magyarországnak nincs olyan pozíciója, katonai, politikai súlya, hogy ilyen üzenet továbbítására alkalmas lenne – véli a volt magyar külügyminiszter, hozzátéve, hogy ebben a történetben nem látja Magyarország régiós szerepét sem.

Balázs Péter hangsúlyozta, hogy egy egy ilyen üzenetet vagy nagyobb súlyú aktorra bíznak, vagy egy tejesen semleges országra, amely egyik féllel sincs haragban vagy szorosabb barátságban. A volt külügyminiszter szerint inkább az történhetett, hogy Szijjártó Péter tárgyalt mindkét féllel és abból felépített egy ilyen helyzetképet. Egyébként az irániak már korábban bejelentették, hogy támadni fognak, így a magyar diplomácia vezetője legfeljebb csak megerősítette ezt az információt – tette hozzá.

A jövőt illetően azonban, amennyiben az Irán és Izrael közötti konfliktus eszkalálódik, akkor a magyar külpolitikának választania kell egyik vagy másik fél között – hangsúlyozta Balázs Péter. „Nem hiszem, hogy egy jó külpolitika az lenne, amely két kerítés között táncol. A jó külpolitika karakteresebben foglal állást. Egy ilyen konfliktusos helyzetben már a legelső külpolitikai megnyilvánulásnak arról kell szólnia, hogy valami mellett és valami ellen állást foglalunk.

Szijjártó Péter Facebook-posztjában ugyan leszögezte, hogy nem engedhetjük meg, hogy Izraelt még egyszer ilyen terrortámadás érje, mint tavaly októberben, ami Balázs Péter szerint helyes, csak hiteltelen, mivel közben ugyanez a magyar kormányzat baráti viszonyt ápolt Iránnal is.

– A jó külpolitika fő teljesítménye nem az, hogy híreket visz ide-oda, hanem, hogy egy adott értékrend szerint váltogatja meg a partnereit. A jó külpolitika elkötelezett szövetségi rendszerek és elvek iránt – szögezte le a volt külügyminiszter. 

A Külgazdasági és Külügyminisztérium eddig nem válaszolt az ügyben feltett kérdéseinkre.

Ő az az orosz elnök, akinek a hadserege az Ukrajna elleni háborúban szándékosan mér csapást civilekre piacokon és kórházakban is.