Golovin Vlagymir szövetségi kapitány együttese abban a tudatban lépett pályára, hogy a továbbjutás biztos, ugyanez igaz volt a hollandokra is. A találkozó tétje az volt, hogy ki, hol végez a csoportban. A magyarok szakvezetője két helyen változtatott a mérkőzésre benevezett kereten a korábbi találkozókhoz képest: a kapuban Janurik Kinga helyére Szemerey Zsófi került, a balátlövő Debreczeni-Klivinyi Kingát pedig Kácsor Gréta váltotta.
A hollandok szerezték meg a vezetést, amire az ellentámadásból azonnal jött a válasz Szöllősi-Schatzl révén. Érződött a mérkőzésen, hogy mindkét csapat teljesítette a legfontosabb célkitűzését. Nem voltak olyan kemények a párharcok, mint egy olyan meccsen, ahol a negyeddöntőbe kerülés a tét. Felváltva vezettek a csapatok, egy gólnál nem volt nagyobb a különbség, amikor első alkalommal kettővel vezetett az ellenfél (8-10) a 17. percben, Golovin időt kért, hogy rendezze a sorokat. Ez nem sikerült azonnal, mert a hollandok szereztek újabb gólt, Van der Vliet talált a kapuban Böde-Bírót váltó Szemerey hálójába.
A 20. percben fél perc alatt szerzett két gólt a magyar együttes Vámos és Győri-Lukács révén. Amikor Simon egyre csökkentette a különbséget a 21. percben (12-13), akkor a hollandok svéd szakvezetője, Per Johansson érezte úgy, hogy közbe kell avatkoznia. A holland időkérés után Szöllősi-Schatzlt állították ki, mert szabálytalanul akadályozta meg ellenfelét a szabaddobás elvégzésében. Az emberhátrányos időszakot 3-2-re nyerték a hollandok, a 24. percben két gól volt a magyarok hátránya (14-16). Az újabb holland találatot követően visszatért a kapuba Böde-Bíró, de a védekezés továbbra sem működött elég hatékonyan, Van der Vliet találata után néggyel vezetett az ellenfél a 26. percben (14-18). Egyik oldal sem védekezett keményen és agresszíven, az első félidő 19-16-os holland vezetéssel zárult.
A szünetben minden bizonyban mindkét öltözőben felhívták a játékosok figyelmét a hatékonyabb védekezés fontosságára, a második felvonás első három percében nem esett gól. Először Polman talált be (16-20). Az első magyar gólt ebben a felvonásban Klujber szerezte büntetőből a 35. percben (17-20). Parádéztak a kapusok, Böde-Bíró és a holland kapuvédő, Duijndam összesen nyolc védést mutattak be a második félidő első tíz percében. A folytatásban felváltva estek a gólok, a magyarok nem tudtak két gólnál közelebb kerülni ellenfelükhöz, a 48. percben 24-21-re vezettek a hollandok, amikor a betörésből gólt szerző Albek a találata után összeütközött Duijndammal. A magyar játékos az állát fájlalva hagyta el a pályát, Duijndam segítséggel jött le, a helyére Ten Holte jött be.
Kilenc perccel a vége előtt a hollandok kértek időt, amikor 25-22-re vezettek, a magyar csapat lerohanásból Simon révén kettőre csökkentette a különbséget (24-26) 7:44 perccel a vége előtt.
Albek kapott kétperces kiállítást, mert ellökte ellenfelét, amikor 5:30 volt hátra, a hollandok rögtön betaláltak, Van Wetering volt a gólszerző (24-27). Papp betörése után védett a hollandok kapusa, Housheer pedig 28-24-re alakította az állást 3:22 perccel a dudaszó előtt. Csökkentek a magyar esélyek az egyenlítésre. Pásztor góljára Nusser válaszolt (25-29), ezzel gyakorlatilag eldőlt a meccs 2:40 perccel a vége előtt. A hollandok lassan adták vissza a labdát, Van Weteringnek kellett két percre kiállni, Golovin időt kért. Azt kérte a játékosoktól, hogy a kevés hátralévő idő miatt próbáljanak meg 10 másodpercen belül kapura lőni. Márton megfogadta a kérést, de a kapus védett.
A hollandok a 10. perctől végig vezettek és megérdemelt 30-26-os győzelmet arattak. A magyar válogatott a keddi lille-i negyeddöntőben Norvégia, Dánia vagy Svédország ellen lép pályára.
„Tudtuk, hogy gyorsan fognak lerohanni, nem tudtuk megállítani őket”
Golovin Vlagyimir, szövetségi kapitány: „Próbáltuk csinálni a dolgokat, védekezésben elmaradtak az ütközések, ennek lehetett a fáradtság is az oka. Az első félidőben sok dolgot nem tudtunk megoldani, amit megbeszéltünk. A második 30 perc valamivel jobb volt, a vége lehetett volna szorosabb is, de így alakult. Bízom benne, hogy a negyeddöntőre fizikálisan rendben leszünk, ma sem ezzel volt gond, nem haraptunk eléggé. Vasárnap utazunk Lille-be, utána lesz egy edzésünk és videóelemzés, aztán jöhet a mérkőzés.”
Szöllősi-Schatzl Nadine: „Nem tudtunk úgy ütközni, ahogy szerettünk volna, ha keményebbek vagyunk, nincs ennyi kapott gól. Nagyon sok a fél óra alatt beszedett 19 gól. Végig azt éreztem, hogy futunk a hollandok után, de nem érjük utol őket. Szomorkodni nincs okunk, hiszen továbbjutottunk a csoportból.”
Pásztor Noémi: „Sokszor felzárkóztunk, de nem sikerült átbillenni azon a ponton, hogy fordítsunk és ez felőrölt minket. Tudtuk, hogy gyorsan fognak lerohanni, nem tudtuk megállítani őket. Ezen kívül sok ziccert hagytunk ki, ezek döntötték el a mérkőzést.”
Böde-Bíró Blanka: „Az elején kicsit elkapott minket a kétségbeesés, hogy semmi sem sikerült. A teljesítményem azután javult, hogy lejöttem, majd visszamentem a pályára. Jó volt leülni, utána jobban ment. Az első 25 percben semmi sem sikerült, nehezen találom erre a szavakat. Kicsit hitehagyottak voltunk, nem tudom, mi volt ennek az oka. Mindenkinek át kell gondolnia, mit kellett volna tennie azért, hogy másként alakuljon ez a mérkőzés. Ezt a napot rá kell szánni erre a meccsre, utána fel kell készülni a következő ellenfélre.”
