A holland aranykor kiemelkedő műve nem csupán méretével, drámai fény-árnyék játékával és forradalmi, dinamikus ábrázolásmódjával tűnik ki, hanem - mint nemrég kiderült -, rendkívüli ragyogásának is különleges oka van.
A kutatók felfedezték, hogy Rembrandt arzén alapú pigmenteket alkalmazott a festmény bizonyos részein. Az orpiment és realgar nevű arzéntartalmú festékek egyedülálló sárga és narancssárga árnyalatokat biztosítottak, fokozva a mű lenyűgöző vizuális hatását és mélységét. A mérgező vegyületek használata egyébként nem volt szokatlan a XVII. századi festészetben. Az ólom, kadmium, higany, króm és urán mind olyan anyagok voltak, amelyeket a festők előszeretettel használtak kiváló színtulajdonságaik miatt, annak ellenére, hogy rendkívül mérgezőek. A művészek ezzel gyakran nem voltak tisztában, ami több esetben súlyos egészségügyi problémákhoz vezetett.
Ez a felfedezés új megvilágításba helyezi Rembrandt technikai újításait, amelyek hozzájárultak kivételes művészi hírnevéhez és a festmény páratlan tündökléséhez. Ugyanakkor új kihívásokat jelent a műalkotás megőrzése szempontjából, hiszen ezek a pigmentek idővel elhalványodhatnak, így a restaurátoroknak ezt az új információt is figyelembe kell venniük a jövőbeni konzerválási munkák során, hogy megőrizhessék a festmény eredeti ragyogását és színvilágát - emeli ki az Artnet.
A kutatás kiválóan példázza a művészet és tudomány együttműködésének fontosságát. A modern technológiák segítségével olyan részleteket fedezhetünk fel régi mesterművekben, amelyek korábban rejtve maradtak előttünk, gazdagítva azok történetét és segítve az értékes műalkotások megfelelő védelmét és restaurálását a jövő generációi számára.
