;

tüntetések;terror;elnyomás;venezuelai elnökválasztás;Nicolas Maduro;

Szombaton százezrek vonulhatnak utcára Venezuelában

- Szombatra tömegmegmozdulást hívott össze a venezuelai ellenzék, sokan megtorlástól, terrortól tartanak

Miközben egyes hírek szerint a Wagner zsoldosai siettek Nicolás Maduro segítségére, a dél-amerikai ország bizonyos részein a hadsereg helyi egységei kezdenek átállni a tüntetők oldalára.

Elnyomással, terrorral válaszolt Nicolás Maduro elnök rezsimje a kormányellenes tüntetésekre, amelyek azután törtek ki, hogy minden jel szerint választási csalással ismét őt hozta ki győztesnek a választási bizottság ellenzéki vetélytársával, Edmundo Gonzalezzel szemben. A venezuelaiak tömeges repressziótól tartanak. A venezuelai kormány közlése szerint eddig több mint ezer embert, köztük sok 18 év alatti fiatalt tartóztattak le. A Foro Penal emberi jogi szervezet úgy tudja, hogy ezidáig 11-en vesztették életüket a tüntetések hétfői kezdete óta. Őrizetbe vettek egy ellenzéki politikust, Freddy Superlanót is, aki élesen bírálta Madurót. A közösségi médiában látható videón hat férfi látható, amint egy furgonba ültetik és elviszik.

Szerdán Maduro elnök arra kérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy lépjen fel a tüntetőkkel szemben - megnyitva ezzel az utat a további tömeges letartóztatások előtt.

María Corina Machado ellenzéki vezető szombatra Venezuela minden városában tüntetésekre szólított fel a vitatott választási eredmény ellen. A közösségi médiában azt írta, hogy szilárdnak, szervezettnek és mozgósíthatónak kell maradnunk azzal a büszkeséggel, hogy július 28-án történelmi győzelmet arattak. Machado, akit a választási bizottság hónapokkal ezelőtt kizárt az elnökválasztásról, a Wall Street Journalban azt írta, hogy Maduro bujkál, és félti az életét.

Maduro kormánya azzal vádolta Machadót és Gonzálezt, hogy a választási eredmény vitatásával „erőszakra uszítottak, ezért „le kell tartóztatni őket”. Maduro elnök "perverz és makrancos duónak" nevezte az ellenzéki vezetőket, akiknek felelősséget kell vállalniuk az általa "bűnözőknek" nevezett tüntetőkért.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter közölte, hogy Washington elutasítja Nicolás Maduro megalapozatlan vádjait. Nyilatkozatában a politikus kifejtette, a letartóztatásukkal kapcsolatos fenyegetések antidemokratikus kísérletet jelentenek a politikai részvétel elnyomására és a hatalom megtartására.

Az amerikai diplomácia vezetője közölte továbbá, „döntő bizonyítékot” lát arra, hogy a González nyerte meg a venezuelai elnökválasztást. Egyértelműnek nevezte, hogy az ellenzéki politikus szerezte meg a legtöbb szavazatot. Előzőleg a Caracassal kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekvő Brazília, Mexikó és Kolumbia elnöke felszólította a venezuelai vezetést, hogy hozza nyilvánosságra a múlt vasárnapi szavazás választási jegyzőkönyveit.

A kormányzat továbbra is a terror eszközéhez folyamodik. Erre utal: ellenzéki közösségi oldalak szerint Oroszország több Wagner-zsoldost küldött Venezuelába, hogy segítsenek a tüntetések erőszakos elfojtásában. Vlagyimir Putyin elnök elsők között gratulált Nicolás Maduro „újraválasztásához”, a venezuelai elnököt szívesen látja Moszkvában, írta hétfői üzenetében. Bár az ellenzék kilátásai nem túl jók Maduro megbuktatására, némi reménysugarat jelent, hogy egyes felvételek tanúsága szerint az ország bizonyos részein a hadsereg helyi egységei kezdenek átállni a tüntetők oldalára. Ezért is lehet vízválasztó a szombati tüntetés, amelyen eldőlhet, hogy további egységek hajlamosak-e elfordulni Madurótól.

Nehézséget jelent azonban, hogy a katonatisztek is hasznot húznak a rezsimből, az állami vagyon egy része a kezükben landol, ők is érdekeltek az elnyomó rezsim fenntartásában.

Maduro a napokban azt követelte a legfelsőbb bíróság (TSJ) elnökétől, Caryslia Rodrígueztől, vizsgálja ki a választási folyamatot és hitelesítse győzelmét. Nem kérdés, hogy a TSJ Madurót támogatja majd. A testület chavista irányítás alatt áll, és Rodríguez egészen a közelmúltig a PSUV kormánypárt tagja volt. Ugyanarról a bírói testületről van szó, amely megakadályozta María Corina Machado ellenzéki vezetőt az elnökválasztáson való indulásban. Mindenesetre a TSJ borítékolható pozitív döntése után Maduro majd azt ismételgetheti, hogy az igazságszolgáltatás őt igazolta.

Beszámolók szerint már a szavazatok vasárnapi összeszámlálása során voltak jelei annak, hogy a dolgok nem a rezsim akarata szerint alakulnak. Az eredményeket késleltetve tették közzé, a választási bizottság, a CNE elnöke, Elvis Amoroso szerint azért, mert „hackertámadás” érte az intézményt, s az internetes betolakodók „meg akarták akadályozni a szavazatszámlálást”. Órákkal később az ország főügyésze, Tarek William Saab több ellenzéki politikust azzal vádolt, hogy ők állnak az „összeesküvés” mögött.

Az ellenzéket nem érte meglepetésként a rezsim reakciója. Országszerte mozgósította aktivistáit, hogy másolatot vagy fényképet szerezzenek a választási jegyzőkönyvekről. Ezek nagy részét sikerült is megszerezniük: létrehoztak egy honlapot, amelyen az akták több mint 80 százaléka érhető el, ezek állításuk szerint valódiak. Ezen számokból kiindulva Edmundo Gonzalez 7,1 millió szavazatot szerzett, ami 67 százaléknak felel meg. Maduro mindössze 3,2 voksot kapott, ami pedig 30 százalékos szavazati arányt jelent.

A CNE, amelyet a Maduro személyes barátjaként ismert Amoroso irányít, az állítólagos hackertámadásra hivatkozva nem adta még át a választási jegyzőkönyveket. A magyarázat azonban bizarr. A választási rendszer teljességgel automatizált, de a szavazólapokat kinyomtatják, mielőtt elküldik a központi irodába. Elviekben ez egy biztonságos rendszer, amelyet röviddel Hugo Chávez néhai elnök hatalomra kerülése után léptettek életbe, a kormányzat akkor még hatalmas társadalmi támogatottságnak örvendett. Most azonban éppen ez az eljárás dolgozik a rezsim ellen.

A CNE-nek 30 napja van arra, hogy az eredményeket táblázatos formában tegye közzé, ahogyan azt eddig is tette. Szakértők arra is rámutatnak, hogy az eljárás sajátosságai miatt nincs lehetőség a szavazólapok meghamisítására. "Fel voltunk készülve a csalásra, de nem ilyen durva és nyilvánvaló mértékben" – közölte egy ellenzéki forrás az El País szerint.

A venezuelai diktátorhoz is közeledni próbált a magyar külügy

Megdöbbenést keltett az Európai Unióban, hogy – amint a Politico a hét elején megírta – Magyarország megvétózta azt az uniós nyilatkozatot, amely élesen bírálta a venezuelai választási eredményt. A két, neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő szerint a hétfői magyar vétó miatt végül Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az EU helyett a saját nevében adott ki nyilatkozatot. „A már kihirdetett választási eredményeket nem lehet elismerni” - mondta Borrell, aki szerint előbb Nicolas Maduronak bizonyítékot és átláthatóságot kell biztosítania a választási eredménnyel kapcsolatban ahhoz, hogy elismerjék a győzelmét.

A Politico jelentését tagadta a külügyminisztérium, Paczolay Máté, a tárca szóvivője a 444-nek azt írta, „Álhír, hogy Magyarország megvétózta volna a nyilatkozatot. Megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához”.

A közlemény azonban több kérdést vet fel. Egyrészt az, milyen „Venezuelából beérkező jelentésekre” kellett várnia a tárcának, hiszen már hétfő hajnalban minden jel arra vallott, hogy a voksoláson súlyos választási csalások történtek. Erre a helyzetre reagáltak volna gyorsan és egységesen az uniós tárcavezetők, s ezt akadályozta meg Budapest.

Az ügy azonban más kérdést is felvet, amely az Orbán-kormány által befogadott venezuelai menekülteket illeti.

 Az országban súlyos szociális helyzet alakult ki. Már Hugo Chávez előző elnök halálának évében, 2013-ban is erősen hanyatlott az ország gazdasága, de különösen drámaivá vált a helyzet a 2014-es olajár-válság után, amit Maduro a lehető legrosszabbul kezelt. Elképesztő mértékű lett az infláció, s a tragikus gazdasági helyzet nyomán drámai lett a közbiztonság. A 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma alapján Caracas a világ második legerőszakosabb helye.

A drámai helyzet nyomán legalább négymillió ember hagyta el Venezuelát. A magyar kormány ezért venezuelai menekülteket fogadott be, a hivatalos közlés szerint azon magyarok leszármazottait is, akik felmenői a II. világháború során, vagy 1956-ban hagyták el Magyarországot. A programmal nem dicsekedett a kormány a nyilvánosság előtt, hiszen ez nem illeszkedett a bevándorlásellenes narratívába. A menekültekről azonban sok szó esett a júniusi önkormányzati választáson, melynek során a Várnegyedben nyolcszáz, egy idősek otthonába bejelentett venezuelai voksolhatott, így befolyásolhatták az eredményt, s hozzájárulhattak a fideszes Böröcz László győzelméhez.

Feltételezhetően azonban a venezuelai menekültek nem Maduro-pártiak, máskülönben nem hagyták volna el a dél-amerikai országot. Ezért ők aligha támogatják, hogy a magyar kormány kétkulacsos politikát folytat Venezuelával kapcsolatban.

Az utóbbi években persze megszokhattuk, hogy a magyar diplomácia diktatúrákkal igyekszik jó viszonyt kialakítani, így történt ez Venezuela esetében is. Szijjártó Péter külügyminiszter múlt év novemberében Caracasban járt, s mint mondta, „Magyarország úgy döntött, hogy újraépíti a kapcsolatait, az együttműködését Venezuelával”. Mint mondta, Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb kőolajkészletével, és a magyar technológiák javíthatnak a kitermelés hatékonyságán, ezért a látogatásra elkísérték a Mol képviselői is. Emellett - mint tájékoztatott - Venezuela növeli a földgázkitermelését is, és erős az európai érdeklődés az LNG importja iránt, ezért az MVM képviselői is jelen vannak, akik szakmai egyeztetéseket kezdtek a behozatal lehetőségeiről. Arról azonban nem ejtett szót, hogy Venezuela diktatúra.

Feltűnő továbbá az is, hogy Putyin elsőként gratulált Maduro „választási győzelméhez”, így felmerül a kérdés: vajon Magyarország nem azért késlekedett-e az uniós nyilatkozat támogatásával, mert ezúttal sem akart szembe menni az orosz érdekekkel?

Bizarr harc

Ketrecharcra hívta ki Maduro Elon Muskot. Az X közösségi platformját és a Teslát vezető tulajdonló üzletember elfogadta a kihívást. Maduro hétvégén azzal vádolta meg Muskot, hogy ő áll a venezuelai tüntetések megszervezése mögött.

A brazil, a mexikói és a kolumbiai elnök eközben közös nyilatkozatban szólította fel a venezuelai kormányt arra, hogy hozza nyilvánosságra a részletes szavazási eredményeket.