Ahol a hatalom önmaga rettentő arcát akarja reprodukálni kincstári (közpénzes) támogatásokkal (kurzusművekkel) és a simulékony mecenatúrával, ott végképp nehéz szabadon alkotni. De csak úgy lehet igazán.
Eszünkbe juthat erről Reisz Gábor, akinek a Magyarázat mindenre című alkotását (Velencei Filmfesztivál, Horizontok-szekció: a legjobb film díja) nem támogatta a Nemzeti Filmintézet.
A rendező (miközben Velencében, az említett szekcióban augusztusban már zsűrizik is) úgy nyilatkozott: ebben a rendszerben nem pályázik többé. Az alkotói szabadsághoz vezető utat jelentheti a közösségi finanszírozás gyakorlata, amely az angolszász közegben régóta működik, és immár évek óta magyar platformjai is elérhetőek. Vizsgafilmek, kiállítások, könyvek születnek a nézők, a világra nyitott olvasók jóvoltából. Riportunkban adunk a kultúrának!
Egy évtizede a művészeti élet szereplőinek még idegenül hangozhatott a közösségi finanszírozás gondolata, de azóta számos projektet sikerült „levezényelni” ezeken az oldalakon. A nemzetközi hírnevű Kickstarter és Indiegogo platformokhoz hasonlóan 2022 májusától hazánkban a Brancs nevű online közösségi piacteret használhatjuk, mely azóta több mint száz kampányt indított el.
– Már negyven sikeres kampányon vagyunk túl, amiből tizenkilenc művészethez kapcsolódik. Mi egy jutalom alapú közösségi finanszírozási platform vagyunk, amihez hasonló nincs még egy Magyarországon – mondta lapunknak Kövesdi Gábor, a Brancs alapító-ügyvezetője, hozzátéve, jelenleg kilenc kampányuk fut. A cég másrészt abban is élenjáró, hogy az ügyfeleiknek segítenek a projektek minél gyorsabb lebonyolításában, vagyis tanácsot adnak a közösségi finanszírozási kampány adatlapjának kitöltésében, a termékek árazásában és a marketingkommunikáció hatékonyságában is. – Aki minket megkeres, annak elég a saját projektjével foglalkozni, mert ha igényli, mi szervezünk neki fotóst, videóst és szövegírót is, hogy megalapozott kampánya legyen. Magyarországon amúgy kevés olyan érett vállalkozó van, aki a marketingnek minden aspektusát átlátja – mondja Kövesdi. A vállalkozó szerint a közösségi finanszírozás azért hasznos, mert minimális kockázattal lehet belevágni, míg alapesetben például egy könyv kiadásánál milliós befektetésre van szükség, hogy a kötetet kinyomtassák, mely után nem biztos, hogy azt sokan fogják megvásárolni.
– További előny, hogy még a projekt kezdete, azaz a könyv kiadása vagy a film megrendezése előtt az alkotó már rendelkezik pénzzel, illetve már azelőtt kap publicitást, mielőtt a mű létrejönne. A támogatók pedig mivel pénzt adtak a projekthez, sokkal jobban magukénak érzik az adott előadást, könyvet vagy filmet, így ők fogják azt másoknak a leginkább ajánlani, és a legjobb értékeléseket írni azokról – vallja Kövesdi.
A Brancsnak eddig három olyan kampánya volt, melyek során egyenként ötmillió forint feletti összeget sikerült gyűjteniük. Ezek között szerepelt egy kulturális témájú is: Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán a Pictorial Collective nevű, magyar fotográfusokból álló csoport gyűjtött a Petőfi utcák népe című kiállításukhoz szánt fotóalbumra. Ebben a költőről elnevezett utcák lakóit mutatják be, így nyújtva a mai magyar társadalomról szubjektív látleletet. Emellett a Brancson tavaly több mint négy millió forintot gyűjtött össze az óbudai Godot Kortárs Intézet a Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című kiállításához készült katalógus kiadásához.
A platformon jelenleg a Születésed története című könyvre gyűjt Iszlai Reni író és Csibi Boróka grafikus, akik a tervezett kötetben az anyává válásról fognak mesélni. Az alkotók szándéka, hogy a könyv inspirációként szolgáljon mindazoknak, akik feltennék saját kérdéseiket a szülés és születés kapcsán. A könyv magánkiadás útján jelenik meg a Gutenberg Kiadónál várhatóan idén ősszel. A nyomdaköltség és az ezzel járó egyéb költségek több, mint öt millió forintba kerülnek, a kampány jelenleg három millió forint felett jár.
A közösségi finanszírozásnak másfelől egyéni okai is lehetnek. Bodóné Hofecker Zsuzsanna rendező például azért kezdte el a Fehér madár című vizsgafilmjének kampányát a GoGetFunding nevű oldalon, mert a Szegedi Tudományegyetem filmes hallgatójaként nem volt lehetősége a Nemzeti Filmintézetnek azon a pályázatán részt venni, melyet a filmművészeti képzést folytató egyetemek diplomafilmjeinek elkészítésére írtak ki. – Ezt a lehetőséget kizárólag a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a MOME és az ELTE diákjai érhették el, holott az ELTE filmtudomány szak elviekben megegyezik az SZTE azonos szakával – mondta a rendező a Visszhangnak. Emellett tudta, hogy a forgatókönyvét nem lehet ingyen leforgatni, még akkor sem, ha minden stábtag szívességből dolgozik, ezért alternatív finanszírozási formákat keresett. – Azért a GoGetFunding oldalt választottam, mert itt nem kellett finanszírozási célösszeget megadni, illetve ha azt nem sikerül elérni, akkor a támogatásokat nem kell visszafizetni. Emellett az oldal kevés százalékot von le az adományokból a használatért. A további előnye, hogy a befolyt adományokat azonnal fel lehet venni és használni – mondja az alkotó, aki végül közvetlenül kereste meg az ismerőseit, hogy pénzzel támogassák a projektet. Eközben a film bemutatására a GoGetFunding oldalát használta, míg az alkotás Facebook-oldalán tájékoztatta közönségét a forgatás előkészítéséről és menetéről. Amikor pedig megszületik a Fehér madár, a rendező hálából a támogatóknak egy megtekintő linket küld, és tervezi, hogy zárt körű vetítést is tart.
A lyukas zászló és a Balaton Method
Kovács Klaudia (vagy ahogyan sokan ismerik, The Crowdfunding Queen) 19 évesen, 200 dollárral és egy filmötlettel a zsebében hagyta el Magyarországot, és az Egyesült Államokba költözött. Bébiszitteri munkája mellett kezdte el a közösségépítést, adta hírül a Tőkeblog. A 20 ezressé bővült csoport végül 1,7 millió dollárral támogatta a filmjét. A Torn from the Flag (A lyukas zászló) nemzetközi siker lett, számos díjat kapott, és jelölték az Oscar-díj Legjobb dokumentumfilm kategóriájában. A „90 nap alatt a milliókig” elnevezésű mentori és tanácsadói programjával ma vállalkozók, cégtulajdonosok, befektetők, és persze kreatívok, filmesek munkáját segíti.
Szimler Bálint rendező és Rév Marcell operatőr szintén közösségi finanszírozással készítette a Kodály Method folytatását, a Balaton Methodot. A road movie-ba oltott zenés dokufilm lesz a magyar tengernél rendezett bulikról (Bornapok, Soundon, Művészetek völgye és társai), ahol fontos szerepet kap a lángosozás és a legendás aligai MSZMP-üdülő is. Az alkotók az Indiegogón kezdtek el pénzt gyűjteni a forgatásra. A megcélzott 10 ezer euróért cserébe lépcsős rendszerben kínáltak jutalmakat a támogatásért, a letölthető filmzenétől kezdve a Kodály Method-pólókon át az afterparty jegyekig és a társproduceri kreditig, írta a Cinematrix tíz évvel ezelőtt.
A Pálfi György (Hukkle, Taxidermia) rendezte Táltosember vs. Ikarus kisjátékfilm alapján képregényváltozatra gyűjtöttek a múlt év végén a Brancson. Ez a projekt akkor nem ért révbe: a 2,5 millió forintos célösszeg két százaléka jött össze.
