Étteremreklám olvasható a 760-as főút menti óriásplakáton a hévízi körforgalom előtt, nemrég azonban még majdani golfklubot hirdettek ugyanitt: a domboldal, amíg a szem ellát, hivatalosan Alsópáhokhoz tartozik, s terület a hazai turisztikai beruházások egyik zászlóshajója, legalábbis lapunk információja alapján 100 milliárdos óriásprojekt helyszíne lehet.
Mint arról májusi, a sármelléki repülőtér elsorvadásáról szóló cikkünkben említést tettünk, a Hévíz-Balaton Airport működése a NER nagyemberei számára sem mellékes, többek között Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is komoly érdekeltségekkel rendelkeznek Hévízen és Keszthelyen. Nem véletlen, hogy a térségre turisztikai szempontból Tokaj mellett a legfontosabb fejlesztendő területként tekint a kormány, mely értesüléseink szerint Hévízt a gyógyturizmus mellett a „normál” vendégek számára is vonzóbbá tenné. Úgy tudjuk, ezzel kapcsolatban cirka kétmilliárd forintért már tervek is készültek, melyek, ha megvalósulnak, Európa egyik legnagyobb vízi szórakoztatóközpontja, a HAK City – Hévíz-Alsópáhok-Keszthely – épülhet meg a 30+120 hektáros területen.
– Az ötlet nem új, erre a részre már korábban is akadtak beruházás-elképzelések, nagyjából húsz éve egy 7,5 hektáros területre félezer férőhelyes Ramada Hotel épült volna 80 méteres medencével, elvileg 2010-ben nyitotta volna meg a kapuit, ám hiába kezdték el a földmunkákat, a gazdasági válság közbeszólt, s végül a beruházó győri céget fel is kellett számolni – emlékszik vissza a kétezres évek végére az alsópáhoki informátorunk. A hotel tehát csak ábránd maradt – a munkálatok kezdetére egy hatalmas, immár gazzal benőtt homokdomb emlékeztet a főút mentén –, a mellette fekvő szántás viszont néhány év múlva a helyiek reményei már nem gabonaföld, hanem valóságos aranybánya lesz.
– Harminc hektár belterület és négyszer ekkora külterület – mutat körbe forrásunk a helyszínen –, a fák mögött, egészen le a Hévízi-tó elfolyócsatornájáig magánkézben az egész, s a tulajdonosnak komoly tervei vannak.
Európai szinten is hatalmasnak számító élményparkot tervez fedett fürdővel, kiszolgálólétesítményekkel, szálláshelyekkel, olyasmit, mint Hajdúszoboszló.
Ez lenne a belterületi részen, mellette pedig vizes attrakciók egy hatalmas parkban, s egy 18 lyukú golfpálya.
Hét éve a Magyar Közlönyben meg is jelent a tematikus élménypark, mint beruházás, csak aztán jött a koronavírus-járvány, ami mindent kiradírozott. A helyiek szerint azonban nem örökre, hiszen a sármelléki reptér- és a nyugat-balatoni régió fejlesztése abszolút aktuális, a Hévíz-Balaton Airportot például – ahogyan erről lapunkban beszámoltunk – első körben 2,2 milliárdért korszerűsítik, ám elvileg ez csak a kezdet, a légibázishoz kétszer kétsávos új utat is terveznek, s Hévíz és Keszthely is számíthat fejlesztési pénzekre, hiszen az egész éves Balaton hosszú évek óta téma, ám egyelőre, főleg a nyugati medencében, a szezon csak néhány hónap. Hévíz inkább az idősebb korosztály és a gyógyulni vágyók célpontja, egy ilyen projekt viszont mindenkit meg tudna szólítani, s nem csak a nyári hónapokban. Forrásaink szerint a HAK City esetében az előzetes kalkuláció szerint évi fél-egymillió vendéggel számolnak, ami átlagban napi több, mint 2700 látogató, természetesen télen kevesebben, nyáron többen jönnének.
Tiborcz István volt üzlettársának cége, a WHB fejleszti több mint kétmilliárdért a sármelléki repteretA kérdés, mikor kezdődhet a beruházás, amelynek költsége – lapunk 100 milliárdos összegről értesült – magánberuházásként vélhetően megvalósíthatatlan, legalábbis, ha a tulajdonost nem Mészáros Lőrincnek hívják. Mivel magánszemély ilyen projektre nem tud uniós pályázati pénzt igényelni, megoldásként az állami finanszírozás marad. Nyolc éve 17,5 milliárdos indulási összegről beszéltek a faluban, mára az építőipari árak megsokszorozódtak, és a tervek is bővültek, így a százmilliárdos bekerülési költség nem tűnik ördögtől valónak.
Mivel magánszemélyről van szó, a helyiek nem nevezték meg a tulajdonost, ám információink szerint a birtok a cikkünk készítésekor külföldön tartózkodó Tóth János hévízi vállalkozóé és családjáé, akiknek egyik cége, a Hévinvest Spa-Golf Kft. beszédes neve is utal a jövőbeni tervekre.
Helyben régi vállalkozócsaládként emlegetik Tóthékat, s hozzáteszik, jobboldaliak, ám nem a NER-nek köszönhetik gyarapodásukat, korábban is meghatározó szereplői voltak a környék – Zalakaroson is akad érdekeltségük – gazdasági életének. A cég amúgy többek között a hévízi Hotel Europa Fit tulajdonosa, mely 1,4 milliárd forintot nyert a Kisfaludy-programból szálláshelykorszerűsítésre (az összeg eltörpül a Mészáros Lőrinc helyi érdekeltségeinek megítélt nagyjából 8 milliárd mellett), igaz, a hotel korábbi igazgatója öt éve a Magyar Turizmus Zrt.-hez távozott, jelenleg pedig a jogutód, egyben Kisfaludy-programgazda Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.
– Egy ekkora beruházás nemcsak a tulajdonosoknak lenne óriási lépés, de a környéken nagyjából mindenkinek – mondta egy alsópáhoki férfi. – Komolyan felfutna a magánszállás-kiadás, mely most, hogy Hévízről eltűntek az orosz és ukrán vendégek, a nyugatiak száma pedig erőteljesen megcsappant az elmúlt években, erősen kihasználatlan, ráadásul rengeteg másféle szolgáltató, beszállító profitálna egy ilyen volumenű projektből. A HAK City emellett nemcsak szórakoztatóközpont lenne, de konferenciák, fesztiválok színhelye is.
Az ügyben kerestük az alsópáhoki polgármestert, Czigány Sándort, de nem akart szerepelni a cikkünkben.
Minimum fél évtizeddel számolnak
A fejlesztés, ha megvalósulna, Alsópáhok számára alapból az iparűzési adó sokszorozódását jelentené, s borítékolhatóan a környékbeli infrastrukturális beruházásokat is fellendítené. A helyiek azonban óvatosak, akad, aki szerint minimum fél évtized, mire a projekt valósággá válik, ám abban egyetértenek, hogy mindenképpen szükséges egy ilyen volumenű attrakció a környékre, nincs más út a turizmus életben tartásához, fejlesztéséhez. Persze megannyi szakhatósági engedély szükséges a projekt beindításához, elsőként el kell vinni a területről a jelenleg ott futó 20 kilowattos villanyvezetéket, ami önmagában milliárdos tétel. A közművek a helyiek állítása szerint a telekhatárig érnek, s a víz is megoldott, hiszen a terület határán ott a hévízi kifolyó, melynek vizét fel lehetne használni, ráadásul a környezettudatosság jegyében vissza is lehetne állandóan forgatni.