– A különleges atmoszférájú Király fürdőnek a rekonstrukció után is közfürdőként kell működnie, bármilyen forrásból, illetve befektetői közreműködéssel újul is meg. Az üzemeltetésben pedig kulcsszerepet kell játszani a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-nek. Erre két jó ok is van: egyrészt a fővárosi fürdős cégnek van ebben a legtöbb tapasztalata, másrészt a Király a BGYH által üzemeltetett Lukács fürdőn keresztül kapja a termálvizet – szögezi le a Népszava török kapcsolatot firtató kérdésére mindjárt az elején Őrsi Gergely, a II. kerület újraválasztott polgármestere, aki egyúttal a fürdő felújításáért felelős főpolgármesteri biztos. Őrsi másfél éve maga vette fel a kapcsolatot a tulajdonos magyar állammal, valamint a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvánnyal annak érdekében, hogy a felújítás ügye mellé partnereket találjon.
A fürdő a sok éve halogatott felújítás elmaradása miatt 2020 márciusában bezárt. Valójában 2018-ig volt engedélye, utána szóbeli megállapodás alapján üzemelt. 2019-ben ugyan készültek tervek a rekonstrukcióra, de az akkori nagyszabású – így meglehetősen drága – elképzelésekre nem volt pénz. Az Őrsi Gergely kezdeményezésére átdolgozott tervek az eredeti funkcióra és az építészeti örökségjelleg megtartására fókuszálnak, törölve a költségnövelő bővítéseket, mint például a tetőre tervezett új medencét. A legfőbb cél az értékőrzés, hogy a fokozottan védett épület mint helyi érték és a fürdő, az egykori fürdőkultúra megmaradjon – összegez a polgármester. A fürdőt utoljára 1950-ben újították fel, így jócskán megérett a teljes felújításra. A 2019-ben készült engedélyezési terv megvalósulási költségét akkor 3,5 milliárd forintra becsülték, ami ma már 6-7 milliárd forint lenne. Az új elképzelés öt-nyolcszáz négyzetméterrel kisebb területtel számol, így a beruházás költsége 4-4,5 milliárd forintra csökkenthető. Őrsi nagyon bízik abban, hogy rekonstrukció a következő önkormányzati ciklus alatt megvalósul, hiszen később már talán nem is lenne mit felújítani. Az épület állagmegóvása, bár mindent megtesznek érte, egyre nehezebb.
„A kerületnek nincs tulajdonrésze, sem használati joga a fürdőben, de kerületünk egyik legfontosabb műemléke, gyönyörű és unikális még a fővárosi török fürdők között is, az itt élők nagy kedvence volt, amíg működött. Jelenlegi állapota méltatlan a múltjához és a városhoz is”
– magyarázza szerepvállalását Őrsi Gergely, aki szerint mindenkivel érdemes összefogni annak érdekében, hogy az épület mielőbb visszanyerhesse régi fényét, az idő ugyanis nem nekik dolgozik.
„Minél hosszabban tart zárva az épület, annál többe kerül majd a felújítás, egy idő múltán pedig már nem is fordítható vissza rentábilisan a pusztulás. A jelen gazdasági helyzetben pedig sem a fővárosnak, sem a kerületnek, de még a kormánynak sem áll rendelkezésre egymagában elegendő forrás” – állítja a II. kerületi polgármester, aki szerint a Gül Baba türbéjét nem akármilyen minőségben felújító alapítvánnyal való szakmai együttműködés jelentősen felgyorsíthatná a folyamatot. De mint hangsúlyozza, a kormányt sem lehet megkerülni az ügyben, hiszen az ingatlan állami tulajdonban van, a Fővárosi Önkormányzatnak ingyenes használati joga van rajta. A fürdő üzemeltetését pedig a BGYH végzi üzemeltetési szerződés keretében. Pontosabban végezte.
Az események felgyorsításában játszana nagy szerepet, ha a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány is beszállna a felújításba.
Az erről szóló egyeztetések már megkezdődtek, az alapítvány nyitottnak mutatkozott az együttműködésre a fürdő fővárosi biztosa szerint.
A dolog pikantériáját az adja, hogy az alapítvány kuratórium elnöke Adnan Polat török milliárdos. A kuratórium tagjai között Polat magyarországi intézőjét és Rahói Zsuzsannát, a miniszterelnök tanácsadóját is megtaláljuk. Az időközben magyar állampolgárságot is szerző Polat több szálon is kötődik a miniszterelnök családjához. Éppen egy hónappal ezelőtt az állami MVM-csoport vásárolta fel némi Tiborcz István-közeli céges áttétel után a korábban általa fejlesztett naperőművet.
Biztos helyre építkeztek
A Király fürdő építését 1565-ben Arszlán budai pasa kezdte meg, majd utóda, Szokoli Musztafa fejezte be. Soha nem volt és ma sincs közvetlen meleg víz bázisa. A törökök azért építették messze a forrásoktól a fürdőt, hogy egy esetleges ostrom idejére is biztosítva legyen a fürdés lehetősége, várfalon belül. A termálvizet a Lukács Fürdőből kapja egy hétszáz méteres vízvezetéken keresztül. Az eredeti, vörösfenyőből készült vízvezeték a mai napig megvan. Az 1800-as években nyerte e jelenlegi formáját, amikor egy klasszicista szárnnyal bővítették, nevét akkori tulajdonosairól – Kőnig család – kapta.
