;

nyitóünnepség;párizsi olimpia 2024;

 A legvitatottabb jelenetnél sokan úgy értelmezték, hogy Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című festményét idézték meg, transznemű transzvesztitákkal, egy transznemű modellel. Az alkotó szerint nem ez inspirálta

- Gégény István: A sokszínűséget nem lehet vallási fricskákkal népszerűsíteni

A katolikus hittanár nem érzi úgy, hogy a vallásos hitét sérelem érte volna. A szóban forgó jelenettel elsősorban nem az a baja, hogy akár az utolsó vacsorára tett utalásként is értelmezhető, hanem az: szerinte a legkevésbé sem volt alkalmas arra, hogy az elfogadást, a befogadást nemzetközi szinten pozitív színben tüntesse fel.

A párizsi olimpia megnyitója a rossz időjárás ellenére is egy grandiózus, színes örömünnep lehetett volna – kezdte Gégény István katolikus hittanár, a Szemlélek keresztény portál lapigazgatója. Egyetért azonban azokkal, akik úgy ítélik meg, az a bizonyos „hídjelenet” alkalmas volt arra, hogy megbotránkozást keltsen. „A gyermekemmel néztem a megnyitót, ennél az epizódnál kikapcsoltam a tévét” – mondta. Bár ő maga a befogadás és a megértés pártján áll, értékként tekint a sokszínűségre, ezt a jelenetet illetlennek, az eseményhez méltatlannak tartja.

Érteni véli, hogy mi akartak üzenni a szervezők, próbál pozitív szándékot felfedezni mögötte, de az eredmény mégiscsak az lett, hogy sokan megdöbbentek azon, amit láttak. A szervezőknek tudatában kellett volna lenniük annak, hogy ez egy olimpia, egy nemzetközi esemény megnyitója.

Gégény István nem érzi úgy, hogy a vallásos hitét sérelem érte volna. A szóban forgó jelenettel elsősorban nem az a baja, hogy akár az utolsó vacsorára tett utalásként is értelmezhető, hanem az: a legkevésbé sem volt alkalmas arra, hogy az elfogadást, a befogadást, a sokszínűséget nemzetközi szinten pozitív színben tüntesse fel. Helyette a „deviancia és a polgárpukkasztás felvonulását” láthattuk – fogalmazott.

A sokszínűséget nem lehet vallási fricskákkal népszerűsíteni, ahogyan a befogadást sem lehet megbotránkoztatást keltő módon erősíteni

– állapította meg Gégény István. Idehaza sajnálatos következmény, hogy most muníciót kaptak azok, akik a Nyugatra úgy mutogattak eddig, mint az erkölcsi fertő világára, amitől meg kell védeni és amitől el kell szigetelni magunkat. Megjegyezte, hogy

amikor Magyarországon bizonyos, a kereszténységgel össze nem egyeztethető tevékenységet végző politikusok templomokban szónokolnak, az szintén joggal megbotránkozást válthat ki.

Ha felmerülne a kérdés, miért bánik a francia társadalom bántó módon a keresztény jelképekkel, akkor nézzük meg azt a tényt, hogy egy „vaskos tényfeltáró jelentés” szerint 1950 és 2020 között az egyházi személyek által elkövetett azonosított szexuális visszaélések száma – a dokumentumban szereplő becslés alapján – 216 ezer volt a francia katolikus egyház berkein belül. Ne gondoljuk azt, hogy a francia társadalomból nyom nélkül eltűnik egy ilyen botrány – hangsúlyozta Gégény István, aki szerint békés, nyugodt párbeszédet kellene folytatnunk arról, hol van a határa a vallási jelképek használatának és a sokszínűség bemutatásának.

A házelnök nagyon aggódik a demokráciáért.