Ukrajna tárgyalási készségéről az első hírügynökségi jelentések nyomán röviden a Népszava is beszámolt. Nem először és nem utoljára került terítékre ez az Ukrajna ellen indított, orosz részről háromnaposnak gondolt és különleges hadműveletnek becézett háború immár 885 napos történetében. Leszámítva az első hetek isztambuli tárgyalásait, nem több és nem kevesebb alappal, mint eddig bármikor, de a hangsúly most éppenséggel lehet akár a mondat második felén is: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Pekingből érkező első nyilatkozatok után elégedetten jelentette ki: egyértelmű jelzést kaptak róla, hogy Kína támogatja Ukrajna területi sérthetetlenségét és az állam szuverenitását. - Hazaérkezése után részletes jelentést várok a minisztertől – tette hozzá.
Dmitro Kuleba útja jelentős fejlemény a két ország kapcsolataiban. 2012 óta nem járt ukrán külügyminiszter az ázsiai országban, 2022 február 24-e, a teljes körű háború kezdete óta pedig ő az első magasrangú ukrán politikus, akit meghívtak Pekingbe. Túl sok információ persze nem szivárgott ki a megbeszélésekről. Ukrán hírmagyarázók ezt nehezményezik is, de a diplomácia sosem a locsogásról szól. Kuleba hangsúlyozta, keresik az érintkezési pontokat. Ukrajna már korábban is jelezte, szívesen látná, ha Kína súlyához mérten aktívabban venne részt a békés megoldás keresésében. Ugyanakkor a kínai béketervet, amely szintén tartalmazza a területi sérthetetlenségét és az állami szuverenitás alapelvét, Kijevben mindig is bírálták, mert egy szóval sem utalt az alapproblémára, vagyis hogy Oroszország agressziót követett el. Több más terv is forgalomban van, köztük egy hatpontos rendezési javaslat, amelyet Kína Brazíliával együtt jegyez. Az ukrán külügyminiszter Pekingben megismételte: tartós és igazságos békére van szükség, majd kiemelte, hogy ennek megteremtésében Kína fontos szerepet játszhat. Minden elképzelés, amelyet a jószándék vezérel, üdvözlendő, de el kell kerülni, hogy a különféle – és több mindenben különböző – béketerveket versenyeztessék – hangsúlyozzák az ukránok.
Az amerikai kormányzat nem lelkesedik azért, sőt óv is attól, hogy Ukrajna közös új projekteket indítson be, illetve fejlesszen Kínával (amúgy elsőszámú külkereskedelmi partnerével), de a washingtoni külügyminisztérium képviselője, Matthew Miller fontosnak mondta, hogy Kuleba pekingi látogatásával a kínaiak első kézből kaptak információt a háború jelenlegi állásáról. – Minden országnak tudnia kell különbséget tenni az agresszor és áldozata között – idézték a politikust.
Kuleba a nyilvánosság számára hozzáférhetőbbnél részletesebben is tájékoztatta kínai partnerét, Van Jit az ukrán részről amúgy korlátozottnak mondott orosz harctéri sikerekről, de a tendencia tulajdonképpen már hetek óta ez. Ahogy Ihar Tiskevics, az Ukrán Jövőkutató Intézet politikai elemzője írta, Putyinnak most „nagy győzelemre” van szüksége, nagyobb területek elfoglalására és jelentős károkozásra az ukrán polgári infrastruktúrában. Párhuzamosan pedig aktív információs műveletek zajlanak annak érdekében, hogy megrendítsék az ukrán lakosság bizalmát a politikai és katonai vezetésben, egyebek közt fölerősítve nézeteltéréseket.
A leggyakrabban megszólított ukrán politológusok egyike, Volodimir Feszenko mindenekelőtt arra utalt, hogy Kína már csak azért is érdekelt a közvetítő szerepben, mert érzékeli, hogy változik Ukrajna retorikája, ezzel tágabb tér nyílik előtte, és maga Zelenszkij elnök is egy interjúban Kínát az egyik lehetséges közvetítőként nevezte meg. Másfelől pedig Kínának nem tetszett, hogy Oroszország a közelmúltban besompolygott „Kína hátsó udvarára”, utalva itt Vlagyimir Putyin észak-koreai és vietnami tárgyalásaira – erről lapunk is említést tett. A diplomáciai finomságokra mindig kényes Pekinget nem tölthette el örömmel az sem, ahogy nemrég Modi indiai miniszterelnököt fogadták Moszkvában: nem mindennapi fényűző pompával. Kínának nem volt nehéz fölfedeznie ebben a neki címzett kettős üzenetet: orosz részről azt, hogy azért nem függünk ám annyira tőletek, indiai részről pedig azt, hogy éppenséggel van itt lehetőség ellensúlyra, más geopolitikai kapcsolódásokra is. Feszenko szerint akár ez is motiválhatta Kuleba ukrán külügyminiszter váratlan pekingi meghívását.
Putyin orosz elnök nem kommentálta a híreket, szóvivője, Dmitrij Peszkov csütörtökön délután újságírói kérdésre válaszolva „nem egyértelmű jelzésekről” beszélt, amelyekről szerinte nehéz eldönteni, egyáltalán reálisak-e.
Van Ji kínai külügyminiszter pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, (ebben a kérdésben is) minden a tárgyalóasztal mellett fog eldőlni, de hiába a jelzések mindkét részről, a feltételek erre még nem értek meg.