„Most a demokrácia megvédése a tét, ez fontosabb bármilyen hivatali rangnál” – kongatta meg a vészharangot Joe Biden szerda esti beszédében, amelyben hivatalosan is bejelentette: a ciklusa után már nem indul újra a Demokrata Párt elnökjelöltjeként. „Erőt és büszkeséget merítek az amerikai népért végzett munkámból. De a szent feladat, az Uniónk tökéletesítésen való munkálkodás nem rólam szól. Hanem rólatok. A családjaitokról. A jövőtökről. Rólunk, a Népről” – utalt az alkotmány betéve tudott kezdő sorára. „És bár szándékomban állt újraindulni az elnökségért, úgy hiszem, hogy a pártom és az ország érdekét szem előtt tartva a legjobb, ha visszalépek a jelöltségtől és kizárólag az elnökségem hátralévő idejére koncentrálok”- szólt az elnöki summázat.
A Demokrata Párt dicshimnusza ellenére nehéz volt nem észrevenni a keserűséget Biden arcán. Amikor 1972-ben az ország egyik legfiatalabb jelöltjeként Delaware állam szenátorává választották, még nem sejthette, hogy évtizedekkel később egy több mint öt évtizedet átívelő karriert fut majd be az amerikai közéletben. Ez a nagy utazás ér véget jövő év január 20-án, a következő megválasztott elnök beiktatásával.
A gyászos hangulatot némiképp optimista hangon értékelte Douglas Brinkley, az amerikai elnökség intézményével foglalkozó történész a Washington Postnak. „Törvényhozóként Biden béna kacsa lesz, ám továbbra is kiadhat elnöki rendeleteket és a nemzetközi színtéren sürgetheti a közel-keleti tűzszünetet és biztosíthatja Ukrajna felszabadításához szükséges forrásokat is. Belföldön talán veszített a tekintélyéből, ám a külpolitikában fontosabb szereplő lehet, mint valaha.” - fogalmazott a Brinkley.
Ezzel szemben Kamala Harris alelnök a Bidentől megörökölt 1300 fős kampánystábja segítségével éppen az országos ismertségét szeretné kampánykörútján. Bár a neve mára ismerős a választóknak, önálló politikai program még nem látszik körvonalazódni a nyilatkozataiból. Egyetlen fontos demokrata kampánytémát képviselt eddig határozottan: az abortuszhoz fűződő jogok védelmét, amelynek szabályozását a Legfelsőbb Bíróság 2022-es Roe kontra Wade ítéletének hatályon kívül helyezésével állami hatáskörbe utalt.
A Trump-kampány két vezető stratégája, Susie Wiles és Chris LaCivita bizonyára nem repestek az örömtől, amikor a Biden életkorára és szellemi hanyatlására felépített kampánygépezetüket sietve új ellenfélre kellett hangolniuk. Az eddigiek alapján a republikánus beszélő politikus és beszélő fejek azzal támadják Kamala Harrist, hogy ún „DEI” jelöltként került az alelnöki pozícióba. Ez a betűszó (Diversity, Equity, Inclusivity, azaz Sokszínűség, Egyenlőség, Befogadás) a vállalati szektorban és a politikai szervezeteknél is megjelenő progresszív személyzeti politikát takarja, amely kvótarendszerrel segíti a hátrányos faji, nemi, szexuális vagy vallási csoportok érvényesülését. A trumpista republikánus kritika szerint a DEI egyet jelent a szakmai alkalmatlansággal.
A másik „fogás” Harris kampányán az illegális migráció témája. Az alelnököt csak „border czar” néven emlegetik, akit kudarcot vallott a bevándorlás hatékony kezelésével. A Trump-kampány állítása csúsztatás, hiszen Biden elnök Harristől várta a déli határon zajló tömeges migráció egyszemélyes megoldását. Harris tényleges feladata az volt, hogy diplomáciai missziót vezessen a legfontosabb kibocsátó országokba, mint Guetamala, Honduras, El Salvador és kísérletet tegyen a tömeges elvándorlást kiváltó okok megszüntetésére. A politika világában ezt hívják lehetetlen küldetésnek.
