;;;

felvételi ponthatárok;eredményváró;2024;

- Kijöttek a 2024-es felvételi ponthatárok, eldőlt, ki mehet idén egyetemre

Szerda este 8 órakor nyilvánosságra hozták az 2024-es egyetemi felvételi ponthatárait, mintegy 121 ezer jelentkező tudhatta meg, felvették-e valamelyik felsőoktatási intézménybe. 

A tavalyi évhez hasonlóan idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) jelentkeztek a legtöbben, első helyen 17 080 diák jelölte meg az ELTE-t. A második legnépszerűbb a Debreceni Egyetem volt 9950 fő első helyes jelentkezővel, a harmadik a Szegedi Tudományegyetem, ahova 8395-en jelentkeztek első helyen.

Az általános felvételi eljárásban összesen 120 990-en adtak be érvényes jelentkezést a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - mintegy 5500 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.

Az ELTE-n a legnépszerűbb képzések közül az államilag támogatott helyekhez a jogász szakra 476 pontot, pszichológiára 453 pontot, kommunikáció és médiatudomány szakra 415 pontot, programtervező informatikus szakra 365 pontot (a tavalyinál 55 ponttal kevesebbet), gyógypedagógiára 363 pontot kellett elérni a maximális 500-ból.

A Debreceni Egyetemen a jogász szak állami ösztöndíjas helyeihez 431 pont kellett, pszichológiára 443 pont, általános orvosi szakra 393 pont, ami 21 ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Szegedi Tudományegyetemen az általános orvosi szakhoz 412 pontra volt szükség (tavaly 428 pontra), a pszichológia szakhoz 446 pont, a jogász képzéshez 438 pont kellett. Vagyis a vezető egyetemek több népszerű szakján is csökkentek a ponthatárok az egy évvel korábbiakhoz képest.

Ha valaki a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen akart jogot tanulni, akkor az állami finanszírozású keret eléréséhez 467 pontot kellett elérnie, az önköltségeshez elég volt a 400. Kommunikáció- és médiatudomány szakon 395, illetve 383, pszichológia szakon 460, illetve 428 pont a határ.

Idén is előfordult, hogy hatalmas különbségek alakultak ki egyes szakok ponthatárai között attól függően, hogy melyik intézményben indítják a képzést. Az ugyancsak népszerűnek számító gazdálkodási és menedzsment szak nappali ösztöndíjas helyeihez például 409 pontra volt szükség az ELTE-n, míg a Tokaj-Hegyalja Egyetemen ennél lényegesen kevesebb, 205 pont is elég volt a bekerüléshez. Az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás képzéshez 478 pontra volt szükség a Budapesti Corvinus Egyetemen, de például csak 347 pontra a Széchenyi István Egyetemen.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az állami ösztöndíjas építészmérnöki képzésre 398 pont kellett, míg a villamosmérnökire és a gépészmérnökire 320, az építőmérnökire 321, mérnökinformatikus képzésre pedig 340.

A Budapesti Gazdasági Egyetem a turizmus-vendéglátás, a pénzügy és számvitel, valamint az angol nyelvű kereskedelem és marketing szakra is 371 ponttól lehetett bekerülni.

A Semmelweis Egyetemen az ugyancsak állami ösztöndíjas általános orvosi képzésre 424, fogorvosi képzésre 415, míg gyógyszerész képzésre 360 pontra volt szükség a bejutáshoz.

A jelentkezők által elért pontszámok összesítése nem ment zökkenőmentesen, miután az idei évtől változtak a pontszámítás szabályai. Már az egyetemek maguk határozhatják meg, előírnak-e minimumponthatárokat, emelt szintű érettségit, mit ismernek el ötödik érettségi tárgyként, milyen tantárgyakat vesznek figyelembe a középiskolai eredményeknél, továbbá milyen egyéb eredményekre adnak intézményi pontokat. A pontszámítás egyetemenként és szakonként is eltérő lehet, ami oda vezetett, hogy a jelentkezők több különböző pontszámot is kaphattak, ráadásul még ezek is változtak egyik napról a másikra. Mindemellett előfordult, hogy a számításokat végző rendszer sem a megfelelő adatokkal kalkulált.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a jelentkezések feldolgozása egészen a ponthatárok kihirdetésének napjáig zajlott, addig a jelentkezők pontszámait nem lehetett véglegesnek tekinteni. Felhívták a figyelmet arra is, ha még voltak feldolgozatlan dokumentumok vagy valamilyen adat nem érkezett be időben, az változást okozhatott a pontszámokban. Azt ígérték, a ponthatárok kihirdetéséig mindenkinek pontos és ellenőrzött pontszáma lesz.  

Ami a felvettek számát illeti, az ELTE 11 960 jelentkezőt vett fel képzéseire, alapszakra 7180, mesterszakra 3345, osztatlan szakra 1304, felsőoktatási szakképzésre 131 fő került be. A Semmelweis Egyetem hat karán magyar nyelvű képzésben 2222 hallgató kezdheti meg tanulmányait a 2024/25-ös tanévben, közülük 2004-en az államilag támogatott, 218-an az önköltséges képzésre nyertek felvételt. Lapunkhoz eljuttatott közleményében a Budapesti Corvinus Egyetem azt írta, összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre, alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől. Eközben az Óbudai Egyetem hét karának valamelyikén minden eddiginél több, 3785 elsőéves kezdheti meg tanulmányait szeptembertől 

Akit nem vettek fel, menjen katonának

A központi eredményváró Pont Ott Partit idén Debrecenben tartják, de más nagyvárosokban is rendeztek hasonló eseményt.

A fővárosban, a Budapest Parkban a Magyar Honvédség és a Honvédelmi Minisztérium azonnal be is jelentkezett azokért a fiatalokért, akiket nem vettek fel, fotós kollégánk felvételei szerint legalábbis a budapesti  eredményvárón megjelent egy toborzóiroda sátra is. Tartalékos katonák jelentkezését várják. 

„Tényleg inkább vágott volna pofon valaki” – reagált Majka a közösségi oldalán.