- Újratervezés Joe Biden visszalépése után

„Senki sem akarja elsőként ledöfni Julius Caesart” – fogalmazott egy névtelenséget kérő demokrata politikus a Joe Bident övező hangulatról napokkal a június 27-i elnöki tévévitán nyújtott erőtlen teljesítménye után. Azóta eltelt három hét és a modern amerikai politikatörténet legmozgalmasabb kampányidőszakán vagyunk túl. Donald Trump ellen merényletet kíséreltek meg, majd egy szakrális felkenést idéző performansz végén a Republikánus Párt küldöttei hivatalos elnökjelöltjükké választották a 32 vádpontban elítélt volt elnököt. Három nappal később Joe Biden demokrata elnök nem bírta a demokraták és a liberális média részéről rá nehezedő nyomást és végül X-es közösségi média felületén közölte a nyilvánossággal: befejezi újraválasztási kampányát, visszalép az elnökjelöltségtől.

A szerény várakozásokat is alulmúló tévévita után először a demokrata párti képviselők növekvő csoportja fejezte ki, hogy az elnök nem képes megfelelő erővel képviselni a párt üzenetét, így jelölésével a Demokrata Párt nemcsak a Fehér Házat, de 213 képviselőházi és 32 szenátusi mandátumot is kockára teszi. Napokkal később a párt nagy befolyással bíró aktorai, mint Chuck Schumer szenátusi és Hakeem Jeffries képviselőházi frakcióvezető, valamint Nancy Pelosi tiszteletbeli demokrata házelnök (speaker emerita) zárt ajtók mögött közölte az elnökkel: a felmérések szerint mind a hét csatatérállamban vesztésre áll Trumppal szemben, idővel pedig betonbiztosnak hitt, demokrata többségű államok is veszélybe kerülhetnek.

„Úgy hiszem, hogy a párton és hazám érdekét a legjobban az szolgálja, ha visszalépek és elnökként kizárólag a hátralévő hivatali időm feladataira összepontosítok” – fogalmazott a leköszönő levelében Biden elnök, majd hozzátette: „Meg szeretném köszönni Kamala Harrisnek, hogy rendkívüli partnerem volt ebben a munkában.” Ezek alapján Joe Biden 2025. január 20-ig, a választott új elnök beiktatásáig hivatalban marad.

Harris azonnal viszonozta a támogatást és köszönetét fejezte ki az elnök munkájáért. „Kiemelkedő eredményeinek öröksége páratlan a modern amerikai történelemben és felülmúlja számos több ciklust kitöltő elnök teljesítményét is” – hízelgett az alelnök egykori felettesének. Bár voltak a demokraták soraiban, akik a végsőkig kitartottak Biden-kampánya mellett, a párton belül mégis az általános fellélegzés érezhető. Ennek megfelelően elkezdtek szivárogni a Demokrata Párt egyes képviselői, szenátorai, adományozói felől érkező támogató nyilatkozatok is.

A Washington Post gyűjtése szerint hétfőig

A párt befolyásos hangadói közül már Bill és Hillary Clinton, Gavin Newsom kaliforniai, Josh Shapiro pennsylvaniai, Phil Murphy New Jersey-i kormányzó és Pete Buttigieg közlekedési miniszter is beállt Harris jelölése mögé, de a Biden lemondását az elsők között sürgető Mark Warner virginiai szenátor és a The Squad (A Banda) becenevet viselő progresszív frakció sztárja, Alexandria Ocasio-Cortez New York-i képviselőnő is támogatja az alelnököt.

Szembetűnő azonban, hogy a párt tagjainak egy része még nem foglalt állást a kérdésben: szálljon-e az augusztus végi konvención Kamala Harrisre a jelöltség, vagy az addig hátrelévő négy hétben nyílt versenyen méressenek meg a vállalkozó jelöltek. A „mini előválasztás” és nyitott konvenció ötletét támogatja a pártban hatalmas tekintéllyel rendelkező Barack Obama és Nancy Pelosi egykori házelnök is. Fekete ló lehet Joe Manchin nyugat-virginiai szenátor, aki május végén kilépett a Demokrata Pártból és függetlenként politizált tovább, most azonban a visszalépését tervezi, egyes források szerint akár el is indulna a rögtönzött előválasztáson. A kizökkent rend egyik fő oka, hogy a kampány ilyen kései szakaszában hivatalban lévő elnök még soha nem lépett vissza. Utoljára 1968-ban Lyndon B. Johnson nem jelöltette magát újra a vietnámi háború miatti népszerűségvesztésre hivatkozva, ám ő már márciusban közölte döntését a nyilvánossággal.

A hetvenes évek óta a hivatalos előválasztási naptár szerint fél éves időszak áll a jelöltek rendelkezésére, hogy meggyőzzék a választókat arról, hogy ők tudják legjobban képviselni a pártot a novemberi elnökválasztáson. Erre a történelemben először alig egy hónap állna a rendelkezésükre, ráadásul a Harrisen kívüli jelölteknek nehezített pályán kellene meggyőzni a párt elnökjelöltjét megválasztó küldötteket. Kamala Harris novemberi választási győzelme esetén az első afrikai-dél-ázsiai nőként költözhetne be a Fehér Házba, ez pedig a Demokrata Párta fekete nőkből álló bázisának befolyását ismerve rettegett ellenféllé teszi bármely kihívó számára.

Ha Harris megnyeri jelöltséget, még akkor sem indulhat azonnali kampánykörútra, hiszen választania kell alelnökjelöltet is. Jelenleg a népszerű demokrata kormányzók és szenátorok nevei keringenek a politikai szaksajtóban. A Politico vasárnapi összeállításában négy nevet emelt ki: Gretchen Whitmer michigani, Josh Shapiro pennsylvaniai és J.B. Pritzker illinoisi kormányzó, valamint Mark Kelly arizonai szenátor. Az illinoisi kormányzót leszámítva mindegyik politikus egy csatatér állam népszerű politikusa, akitől ősszel jelentős segítséget kaphat Harris.

Egyelőre azonban az MSNBC hírcsatorna legfrissebb felmérése szerint Kamala Harris a start pillanatában országos átlagban 2 százalékponttal, 46-47 százalékos arányban van lemaradva Donald Trumppal szemben. Ez fejlődés Biden legutóbb mért 45-47 százalékos arányához képest. Ugyanezen kutatás szerint viszont a válaszadók csupán 38 százaléka adott kedvező véleményt Harrisről, ez az adat Trump esetében 41, Biden esetében 36 százalék. A csatorna adatelemzője, Steve Kornacki szerint a győzelemhez Wisconsin, Michigan, Pennsylvania, Arizona, Nevada és Georgia csatatér államait mindenképpen „be kell húznia” a demokraták jelöltjének, ám a pillanatnyi adatok szerint akár a korábban stabil Virginia és New Hampshire is veszélyben foroghat.