Az elmúlt hetek izgalomban teltek, hiszen hazánk átvette az EU soros elnöki feladatait, Washingtonban NATO-csúcs volt, Trump ellen merényletet követtek el. A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatói ezért aztán eddig nem kerültek az érdeklődés középpontjába. Most viszont kihasználom az olimpia előtti holtidőt, és felhívom a figyelmet néhány fontos adatra. Olyan mérőszámokra, amelyeknek meghatározó jelentőségük van az ország gazdasági helyzetének alakulásában. Az ipar és az építőipar első öthavi eredményeire térek ki.
A július 12-én közzétett KSH-adatsor szerint 2024 májusában az ipari termelés volumene 5,2, munkanaphatástól megtisztítva 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártásában. Az ipari kibocsátás 1,1 százalékkal kisebb volt az áprilisinál. Bevallom, hogy fejbekólintott a negatív teljesítmény, hiszen Nagy Márton minisztertől eddig folyamatosan azt hallottam, hogy a magyar ipar feltápászkodott és a talpára állt. Ezek a számok nem ezt igazolják.
Ha az év első öt hónapját hasonlítjuk a tavalyi év azonos időszakához (január-május), akkor sem túlságosan biztató a kép: az ipari termelés 2,4 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,5, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,3 százalékkal csökkent. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9,0 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásban. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 5,1 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene, az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában 8,0, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 0,8 százalékkal. Lehet persze magabiztosan és harsányan magyarázni a kiábrándító bizonyítványt, de úgy hiszem, ilyenkor bölcsebb szerénynek maradni.
Lépjünk tovább. Nézzük meg az egyik húzóágazat, az építőipar számait is. Ellentmondásos a kép, de talán valamivel reményt keltőbb, mint a teljes ipari teljesítmény alakulása. 2024 májusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 7,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján 2024 májusában azonban az építőipar termelése 3,8 százalékkal kisebb volt az áprilisinál. 2023 májusához viszonyítva tehát kedvező a volumen-index (+7,2 százalék), 2024 áprilisához képest viszont nem (-3,8 százalék).
Tudjuk, hogy az állami költségvetés tragikus állapota miatt adó/illetékemelési és kiadáscsökkentő intézkedéseket vezet be a kormány 2024. augusztus 1-től. „Háború ellenes akciótervet” hirdetett meg a nemzetgazdasági miniszter, amely érzékenyen fogja érinteni a pénzintézeteket és a multinacionális termelő, illetve szolgáltató cégeket. A megcélzott elvonások direkt módon elsősorban a bankokat fogják érinteni, de a költségek tovább hárítása következtében az ipari és építőipari vállalatok ezrei is rosszul járnak. És ha ezek a vállalkozások drágábban és nehezebben jutnak pénzhez (hitelhez), akkor annak a lakosság issza meg a levét. Most és mindörökké. És, hogy polgárok közvetlenül is érezzék a kormányzati „törődést”, augusztustól jelentősen megemelik a közlekedési bírságok összegét.
Nemcsak adóemelési csomag van, hanem költségvetési kiadáscsökkentő is. Akár örülhetnénk ennek, ha nem tudnánk, hogy az energiaügy területén tervezett fejlesztések közül 20,3 milliárd forint összeggel, a víziközmű beruházásoknál 10,7 milliárd forinttal, az állami vasútfejlesztéseknél 5 milliárd forinttal, a fővárosi fejlesztéseknél és az országos közúthálózati felújításoknál egyaránt 2,3-2,3 milliárd forinttal kurtítják az állami kiadásokat. Sok tétel van még, de nem sorolom tovább. Itt nem pusztán arról van szó, hogy indokolt és szükséges - közérdeket szolgáló - munkálatokat halasztanak el, hanem arról is, hogy az ipar és az építőipar megrendelési állománya értelemszerűen csökkeni fog.
Itt tartunk júliusban. Lesznek még meglepetések.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
