Pert kell indítaniuk a rendőrség ellen, hogy megkaphassák a rendőrségi kirendelés alapján elvégzett munkájukért járó szakértői díjukat, amelyet maga a rendőrség állapított meg korábban úgynevezett díjmegállapító végzés formájában – erről számoltak be igazságügyi szakértők a 24.hu-nak. A portál szerint azonban önmagában még egy bírósági döntés sem feltétlenül elég, előfordult ugyanis, hogy egy szakértőnek a jogerős bírósági határozat után végrehajtóhoz kellett fordulnia, hogy végre kifizessék.
„A tavaly decemberben benyújtott számláimat sem fizették még ki: a kiszámlázott, de a be nem folyt összeg után pedig már be kellett fizetnem 600 ezer forintnyi társasági adót is. Még jó, hogy nem áfa-körben vagyok, mert akkor már milliókat fizethettem volna az államnak, hogy ingyen dolgozhassak” – mondta egy informatikai szakértő, akinek 4–5 millió forint lejárt követelése van a rendőrséggel szemben. Hozzátette, hogy az igazságügyi szakértőket a hatóságok rendelik ki, a feladatokat kötelező elvállalniuk.
„Nem mondhatunk nemet a rendőrségi kirendeléseknek azzal az indokkal, hogy nem fizetnek ki, a törvény ugyanis csak kivételes esetben, rendkívüli leterheltségre hivatkozva engedi nekünk a kirendelés visszautasítását”
– fogalmazott.
Egy másik szakértő is arról számolt be, hogy a 2022. decemberi számláit egy évvel később fizették csak ki, a 2023 decemberétől benyújtott számláinak kifizetésére pedig azóta is hiába vár.
A szakértők szerint egyértelműen a rendőrséget sújtó pénzhiány az oka annak, hogy nem kapják meg a pénzüket. Elmondásuk alapján sokan nem is mernek reklamálni, mert attól tartanak, hogy kevesebb megbízást kapnak, vagy egyáltalán nem rendelik ki őket többé.
Több per is indult az elmaradt kifizetések miatt, de csak az egyik felperes vállalta névvel és arccal is a történetét.
„Mi a hatóság által kiállított jogerős díjmegállapító határozat alapján állítjuk ki a számlákat. Az egyik ilyen számla után fizetési meghagyást bocsátottam ki, miután hónapokig hiába vártam a pénzemre. És mit csinált a rendőrség? Nem ismerte el a tartozást, vagyis a saját jogerős határozatát, és ellentmondással élt csak azért, hogy ne legyen azonnal inkasszálható a tartozása”
– mondta a portálnak Fülöp Tamás informatikai igazságügyi szakértő.
A bíróság végül kimondta, hogy a jogerős hatósági határozatban rögzített követelés azonnal végrehajtható, és mivel ezt a végzést az alperes rendőrkapitányság is megkapta, ezt követően két napon belül az igazságügyi szakértő számlájára utalták a díjmegállapító határozatban szereplő 280 ezer forintot. „Mindez hetvenezer forintomba került, mert kellett fizetnem közjegyzői díjat a fizetési meghagyás kibocsátásáért, meg ügyvédi díjat, plusz egy külön eljárásban kell érvényesíteni a késedelmi kamatot” – idézte fel.
Deli Kálmán, az Igazság az Igazságügyi Szakértőkért Egyesület elnöke a 24.hu-nak azt mondta,
„a rendőrség költségvetésének megkurtítása nem új keletű jelenség, ilyen előfordult már a ’90-es években is, de akkor az illetékes rendőri vezető úriember volt, és szeptemberben tájékoztatta az igazságügyi szakértőket, hogy nem tud fizetni, ne küldjenek számlát, de minden szakértői díjat kifizet a következő év február végéig. Tartotta a szavát”.
Ráadásul az igazságügyi szakértői óradíjak, amelyeket az igazságügyi miniszter állapít meg egy rendeletben, nagyon alacsonyak, ebből szerinte akkor sem könnyű megélni, ha rendesen, időben fizetnének a hatóságok.
Az Országos Rendőr-főkapitányság minderre úgy reagált, „a rendőrség a költségvetési források üteméhez igazítottan teljesíti fizetési kötelezettségeit, ami nem követi az egyes ügyek miatti szakértői kirendelések kilengéseit. A rendőrség, ahogyan eddig is, a jövőben is minden fizetési kötelezettségét teljesíti.”
