De facto annexiónak minősítette az izraeli telepesek állami támogatással zajló terjeszkedését a palesztin területeken a Nemzetközi Bíróság (ICJ).
A hágai székhelyű testület nem kötelező érvényű pénteki határozata szerint Izrael nemzetközi jogot sért a telepespolitikájával és a palesztin területen lévő természeti kincsek kiaknázásával, amellett pedig, hogy a megszállás de facto annexiónak számít, nem mellesleg rendszerszintűen diszkriminálja is a palesztinokat Ciszjordániában, a Gázai övezetben és Kelet-Jeruzsálemben. Izraelnek kártérítést kell fizetnie és véget kell vetnie a nemzetközi törvényeket sértő gyakorlatnak – mondta ki az ICJ.
A döntés többé-kevésbé megfelel annak, aminek a kimondására Rijád al-Maliki palesztin miniszterelnök szólította fel az ICJ-t az ügyben tartott februári meghallgatáson. Izrael ezen a meghallgatáson nem képviseltette magát, csak egy jogi szakvéleményt küldött, amely elfogultsággal vádolta a hágai székhelyű nemzetközi testületet és hangoztatta, hogy kötelessége megvédeni az állampolgárait.
A libanoni exdiplomata, Navaf Szalam vezette ICJ-t egy 2022. decemberi ENSZ-közgyűlés hatalmazta véleménynyilvánításra az ügyben.
Izrael 1967-ben a hatnapos háborúban foglalt el azt a három területet, amelyen a palesztinok ki akarnák kiáltani a független államukat. Ezt a nemzetközi közösség soha nem ismerte el. Ciszjordánia területi hovatartozását a zsidó állam vitatja. Bár a Gázai övezetből az izraeliek már 2005-ben kivonultak, azután, hogy az EU és az USA által is terrorszervezetként nyilvántartott Hamász 2007-ben átvette a hatalmat a Fatahtól, blokád alatt tartják a mindössze 365 négyzetkilométeres, nagyjából kétharmad Balaton méretű földsávot.
Norvégia, Spanyolország és Írország 2024. május 22-én jelentette be, hogy elismeri a független palesztin államot.
Norvégia, Spanyolország és Írország elismeri a független palesztin államot