Májusban tovább, 9 százalékosra nőtt a Magyarország által vásárolt orosz gáznak a holland terméktőzsde két hónappal korábbi, irányadó szintjéhez viszonyított felára – számítottuk ki az Eurostat minapi frissítéséből. Eszerint, míg márciusban a nyugati börze TTF-nek nevezett mutatója köbméterenként 94 forintról, 6 százalékkal, száz forintra emelkedett, addig az oroszok áprilisi, 101 forintos tarifánkat 8 százalékkal 110 forintra emelték. (A kereskedés mértékegységei szerint, míg a TTF márciusra megawattóránként 26-ról 27 euróra ugrott, addig Putyinék májusra 27 euróról 30 euróra srófolták a díjunkat.) Orosz árunk tőzsdéhez viszonyított felára utoljára több mint egy éve, tavaly áprilisban állt ennél magasabban.
Májusban 579 millió köbméter orosz gáz érkezett Magyarországra. Ez 27 százalékkal múlja felül az egy évvel korábbi mennyiséget. Bár az év eleje óta az időarányos mennyiségi többlet egyre szűkül, az első öt hónap során érkezett, összesen 3,2 milliárd köbméter így is a tavalyi szint több mint másfélszerese.
Eközben a gázfogyasztás zuhan, a tárolók pedig már most, a nyár közepén szinte csurig teltek.
Ha ugyanezt a mennyiséget a két hónappal korábbi, tőzsdei áron vesszük, úgy 6 milliárdot takaríthattunk volna meg. Az év elejétől számolva hasonló összeget, míg a hosszú távú magyar-orosz gázszerződés 2021 végi megkötésétől számolva 232 milliárd forintos veszteséget kapunk.
A tőzsdei és az orosz tarifák érvényesítése közötti két hónap alapján viszonylag kis kockázattal megjósolható, hogy tarifánk augusztusig szinte bizonyosan, tovább nő. A májusi, köbméterenként 117 forintos TTF-átlag ismeretében az is kijelenthető: ha egyazon hónapban nem az oroszoktól, hanem a piacról vásároltuk volna meg a fűtőanyagot, úgy az ügyleten 4 milliárdot vesztettünk volna. Ugyanakkor eme számítási módszertan idén 59 milliárdos, 2021 októbere óta pedig 416 milliárdos veszteséget mutat a mi kontónkra.
Az Eurostat-nyilvántartásban szereplő 14 uniós tagállam májusban összesen 4 milliárd köbméter gázt vásárolt az oroszoktól. Ez áprilishoz képest 200 millió köbméteres csökkenés. Ezen belül fele-fele arányban oszlott meg a vezetéken érkező, illetve az össze-cseppfolyósítva, hajón szállított, LNG-nek nevezett földgáz-fajta. Magyarország a maga 579 millió köbméterével, a görögök után, a második legnagyobb vezetékes mennyiséget vásárolta. De LNG-ből is csak a franciák vettek többet, becsléseink szerint közel 900 millió köbmétert. Vezetéken változatlanul jelentős vevők az olaszok és a szlovákok, illetve sok LNG-t vásárolnak a belgák és a spanyolok is. (Míg az Európai Unió Tanácsa a múlt hónapban szigorította, de nem tiltotta meg az orosz LNG vásárlását, a csöveken keresztüli szállításokra változatlanul nem vonatkozik korlátozás. Igaz, néhány, számára kedvesebb tagállam kivételével, az európai vezetékeket, 2022 nyarán, éppenséggel Moszkva zárta el.) Bár ilyen formán a csehek se estek ki Putyin kegyeiből, az általuk vett, jelképes, 8 millió köbméteres mennyiség azt bizonyítja, hogy a – Szijjártó Péter szakminiszter kedvenc kifejezését idézve - „fizikailag” hozzánk sok szempontból hasonló helyzetű, közép-európai állam, a többiekhez hasonlóan, sikeresen váltott más beszállítóra. Igaz, májusban ők fizették a legmagasabb, köbméterenként 129 forintos díjat.
A mi 110 forintunk az uniós ügyletek sorában éppenséggel az ötödik legmagasabbnak számított. A korábbi évek gyakorlatához képest ez kedvező változás. Litvánia ugyanakkor a nyilvántartás szerinti, szintén jelképes, 2 millió köbméteréhez egységenként 40 forintért jutott hozzá.
Bár a múlt hónapban a KSH is csatlakozott a számítási módszertanunkat bizonyítékok nélkül támadók sorába, állításukat, miszerint orosz gáztarifánk alacsonyabb az irányadó TTF-nél, hitelt érdemlően mindeddig nem támasztották alá.
Tovább zuhannak az igények
Idén januártól júniusig összesen 4,4 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon - közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). Ez a tavalyi év hasonló időszakához képest 6,5 százalékos csökkenés. A KSH-nak az állami MVM adatszolgáltatásán alapuló összegzése szerint a gázigények két év alatt közel negyedükkel estek. 2023 első felében a lakosság és a gazdasági szereplők, nagyjából fele-fele arányban, több mint egymilliárd köbmétert takarítottak meg. Az idei első félévre kimutatott, további, mintegy 300 millió köbméternek viszont kétharmada már a háztartásoktól származott. A szaktárca az egyre „tudatosabb” felhasználást a „nemzetközi energiaválságra" vezeti vissza. Az uniós elvárások szerint az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett csökkenteniük a felhasználásukat. Ehhez képest, tavaly után, Magyarország idén áprilisig is 20 százalékot teljesített. A megfelelő felkészülés és a visszaeső felhasználás együttes hatására eddig 5 milliárd köbméter gázt sajtoltak a tárolókba, ami a kötelező feltöltési ütemtervet jelentősen meghaladó, négyötödnyi töltöttségi arány. A magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően tartósan Európa legalacsonyabb áram- és gázárait fizetik - szögezik le. „Biztonságos ellátásukról a háborús időkben is gondoskodik a kormány” – írja az EM.
