Példa nélkül álló döntéseket hozott az Európai Bizottság (EB) elnöke az EU soros elnökségét betöltő magyar kormánnyal szemben, miután a tagállamok is folyamatos figyelmeztető jelzéseket küldenek Budapestre.
A brüsszeli ellenőrző és végrehajtó testület az év hátralévő részében nem küld biztosokat a kormányközi EU Tanács Magyarországon tartott informális üléseire, határozott Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Ennek megfelelően a testületet magas rangú köztisztviselők fogják képviselni ezeken az eszmecseréken. Emellett a biztosi kollégium kihagyja a hagyományos elnökségi vizitet is, amelyet először júliusra, aztán szeptemberre terveztek.
Döntött Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság bojkottálni fogja a magyar EU elnökség informális találkozóitA döntések bejelentésére azután került sor, hogy a magyar EU elnökség július 1-i hivatalba lépését követő két hétben Orbán Viktor miniszterelnök felkereste Vlagyimir Putyin orosz, Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump volt amerikai elnököt, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti azonnali tűzszünetre és béketárgyalások megkezdésére irányuló tervet szorgalmazzon. Bár a kormányfő utóbb hangoztatta, hogy nem az Unió nevében járt el, a látogatások időpontja és a tárgyalásairól szóló hivatalos híradásokban megjelenített magyar elnökségi logó nem győzte meg a partnereit.
Elsőként a tagállami kormányok jelezték, hogy válaszlépéseket fontolgatnak. Már a versenyképességi miniszterek július 8-9-i budapesti ülésén látszott, hogy valami nincs rendben, mert csak hét tárcavezető jelent meg, a többi országot magasrangú köztisztviselő képviselte.
Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország, Litvánia és Svédország közölte, hogy bojkottálni fogja a többi miniszteri szintű informális találkozót is,
miután az EU Tanács jogi szolgálatának szakvéleménye szerint Orbán Viktor szerződést sértett, amikor egyeztetés nélkül és a brüsszeli álláspontot figyelmen kívül hagyva folytatott megbeszéléseket Moszkvában és Kínában. Az EU hivatalos politikája szerint Ukrajnát be kell vonni a róla szóló tárgyalásokba.
Hatvanhárom EP-képviselő kéri, hogy vonják meg Magyarország szavazati jogát Orbán Viktor „békemissziója” miattA Politico című amerikai hírportál cikke szerint Josep Borrell, a külügyekkel foglalkozó EU Tanács állandó elnöke úgy készül bojkottálni a külügyminiszterek augusztus végére tervezett magyarországi informális tanácskozását, hogy azzal egyidőben összehívja a grémium brüsszeli ülését.
– Ha aznap lesz egy hivatalos találkozó, akkor a tárcavezetőknek azon kell részt venniük – nyilatkozta a lapnak egy diplomata. Egy bennfentes EU forrás lapunknak azt mondta:
Borrell várhatóan a külügyminiszterek jövő heti brüsszeli tanácskozása után fogja bejelenteni a döntését, miután tájékozódott a huszonhetek álláspontjáról.
Magyarország a decemberig hátralévő hat hónapban egy sor informális találkozót tervez, amelyek napirendje kapcsolódik a soros elnökként meghirdetett programjához. Csak júliusban négy ilyen megbeszélésre kerül sor budapesti helyszíneken. Ezeken a találkozókon a résztvevők – köztük az illetékes európai bizottsági tag – kötetlen véleménycserét folytatnak, nem hoznak döntéseket, nem állapodnak meg jogszabályi szövegekről. Az informális eszmecserék bojkottja ezért inkább jelképes jelentőségű:
nem veti vissza a törvényhozói munkát és nem üt akkorát egy tagországon, mint bármilyen pénzügyi vagy politikai szankció, amelynek a kiszabása egyébként is sok időt venne igénybe.
De miután az uniós intézmények és a tagállamok nagyon ritkán vetik be, komoly figyelmeztetés és egyben presztízsveszteség egy olyan országnak, amely éppen az EU egyik fontos irányító posztját foglalja el.
Az EU-s nagykövetek kimondták, hogy a békemissziójával Orbán Viktor ártott az egységnekHasonló elszigetelésre 2000-ben került sor, amikor a jobbközép Osztrák Néppárt koalícióra lépett a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárttal. (Utóbbi ma a Fidesz európai parlamenti frakciójának egyik alapító tagja). Az akkor 15 tagú Európai Unió 14 tagállama bojkottot hirdetett a bécsi kormánnyal szemben: csak technikai szintű kapcsolatokat tartottak fenn vele, a nemzetközi szervezetekben nem támogatták osztrák jelöltek kinevezését vagy megválasztását. Néhány hónap múltán azonban a kormányok visszakoztak és feloldották a szankciókat.
Ursula von der Leyen és az EU-s biztosok a szokásjoggal szakítva nem jönnek júliusban Budapestre, az elnökséget adó ország fővárosábaOrbán az EU ukrajnai politikájának megváltoztatását javasolja
Donald Trump haladéktalanul béketárgyalásokat fog követelni Oroszország és Ukrajna között, ha megnyeri a novemberi amerikai elnökválasztást, és erre vonatkozóan alapos tervet dolgozott ki – ezt állítja Orbán Viktor az uniós vezetőknek küldött levelében, amelyet kiszivárogtattak a Financial Times című brit üzleti lapnak. A miniszterelnök szerint ez a kilátás azt jelenti, hogy az EU-nak újra meg kellene nyitnia a közvetlen diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, és magas szintű tárgyalásokat kellene kezdenie Kínával az ukrajnai háború békés megoldása érdekében. Úgy véli, hogy az Uniónak vagy el kell fogadnia Oroszország és Ukrajna közötti azonnali tárgyalások szükségességét, vagy nagyobb felelősséget kell vállalnia Ukrajna védelmének finanszírozásában. „Európai stratégiánk a transzatlanti egység nevében lemásolta az USA háborúpárti politikáját” – írta Orbán Viktor. „Eddig nem volt szuverén és független európai stratégiánk és politikai cselekvési tervünk. Vitassuk meg, hogy ennek a politikának a folytatása észszerű-e a jövőben”.
