Az M.I. egyelőre keresztülhúzza számításaikat, és bonyolítja a károsanyag-kibocsátás terén tett vállalásaik teljesítését. A big tech vállalatok, így az Amazon, a Microsoft és a Google, bár célul tűzték ki a „zéró emisszió” maradéktalan megvalósítását, ugyanakkor az M.I. nélkülözhetetlen eszközzé vált számukra. A hasznos társat etetni kell, vízzel, elektromos energiával, mégpedig nagy mennyiségben, és csak remélni lehet, hogy nem bármi áron.
A nemzetközi energiaügynökség most kiadott jelentése szerint 2026-ra az M.I.-t kiszolgáló adatközpontok energiaigénye akkora lesz, mint Japán teljes fogyasztása. Az érintett vállalatok számára két lehetőség adódik, az egyik a tiszta energiaforrásokba való direkt befektetés, a másik, ami valójában csak a saját „számla” megtisztítása, azaz karbon-kreditek megvásárlása. Erre számtalan piaci lehetőség van, így például olyan vállalatokkal való üzletelés, amelyek a káros szén-dioxid lekötésére, ha úgy tetszik eltüntetésére kínálnak megoldást.
A múlt héten a Microsoft az 1PointFive-al állapodott meg, 500 000 tonna szén-dioxid, hat év alatt történő, eltüntetéséről gondoskodó kredit (CDR- Carbon Dioxide Removal) megvásárlásáról. Az 1PointFive az Occidental Petroleum leányvállalata, amelyet kifejezetten az üzemanyag- előállítás káros melléktermékeinek leválasztására, a szén-dioxid hosszútávú, atmoszférán kívüli tárolására, megsemmisítésére hoztak létre. A szerződés alapján a Microsoft 2030-ra elérheti, hogy mérlegében a széndioxid-háztartás egyensúlyt mutasson. Hasonló megállapodást kötött nemrég az amerikai telekommunikációs társaság, az AT-T, amelynek eredményeként 2035-re érheti el a karbonsemleges működést.
A karbonkreditek tulajdonképpen olyan „hitellevelek” amelyek azt a lehetőséget adják tulajdonosaiknak, hogy bizonyos mennyiségű üvegházhatású gázt, ha úgy tetszik károsanyagot betehetnek a „közösbe” büntetlenül, annak semlegesítése a kredit eladójának felelőssége. Az 1PointFive bejelentése szerint a Microsoft szennyeséről a, Texasban jelenleg még épülő, STRATOS nevű bázis gondoskodik, amely évente 500 000 tonna szén-dioxid kapacitással működik majd. Hogy pontosan mekkora összeget mozgatott meg az ügylet, arról nem hoztak nyilvánosságra számokat. Amit tudni lehet jelenleg tonnánként 200 dollár körül mozog az árfolyam, és elemzők szerint 2050-re a piac várható forgalma meghaladja az 1100 milliárd dollárt.
Az Amazon is takarít, a napokban bejelentette, hogy hét évvel eredeti tervei előtt, máris elérte, hogy elektromos energia felhasználása nulla szén-dioxid kibocsátással jár, miután nap és szélenergiával biztosította irodái, adatközpontjai, és elosztóhálózata szükségleteit. Kritikus elemzők azonban hitetlenkednek, a New York Times-nak nyilatkozva megkérdőjelezték az adatok hitelességét. Az viszont vitathatatlan hogy a társaság invesztál és keresi a korszerű energiaellátás lehetőségeit, így például, nem véletlenül, legújabb adatközpontját Pennsylvániában, 650 millió dolláros befektetéssel, a legnagyobb amerikai nukleáris központ mellé telepítette. A Google Nevadából beszerzett geotermikus energiával táplálja adatközpontjai egy részét, de további erőfeszítésekre lesz szükség az egyensúly biztosításához. Tavaly 14,3 millió tonna CO2 kibocsátás terhelte a mérleget, ez 48 százalékkal haladta meg a 2019-es adatot.
A mesterséges intelligencia iránt robbanásszerűen megnövekedett igények veszélyeztetik a környezetvédelmi szempontok érvényesülését- summázta a helyzetet a napokban kiadott elemzés. A ChatGPT például tízszer több energiát fogyaszt mint egy klasszikus keresőmotor. Amúgy az újonnan létesítendő adatközpontok, vagy a felújított régiek egyformán energiafalók, de egyelőre nincs megállás az úton. Ezzel együtt a cél a Google-nál is a nulla emisszió 2030-ra.
