Két éve, 2022 nyarán az Amerikai Egyesült Államok felmondta az USA és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A szerződésbontás oka az volt, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség „bátor” képviselői 2022 júliusában az alábbi határozatot fogadták el a Parlamentben: „az Országgyűlés ellenzi a multinacionális csoportokra az Unióban alkalmazandó globális minimum-adómértékről szóló tanácsi irányelvtervezet elfogadását”. Az amerikai lépés egyértelműen hátrányos helyzetbe hozta az amerikai magyar befektetőket.
2023 augusztusában az USA biztonsági megfontolásokra hivatkozva korlátozta Magyarország részvételét a vízummentességi programjában. Ez az intézkedés már nemcsak az üzleti szférát érintette, hanem minden magyar útlevéllel rendelkező személy utazási lehetőségeit is negatív módon befolyásolta. A biztonsági aggályokra reagáló - példa nélküli - lépés a programban részt vevő 40 ország közül egyedüliként Magyarországot érintette, ami számunkra nem pusztán hátrányos, hanem rendkívül szégyenteljes is.
2024 januárjában Cardin demokrata szövetségi szenátor (az USA szenátusa külügyi bizottságának elnöke) nem sokat vacillált a magyar külpolitikával kapcsolatos álláspontjának kialakításakor: éles hangon visszautasította, hogy a magyar kormány vezető tisztségviselői állandóan támadják Biden elnököt és Pressman nagykövetet, „ami elképzelhetetlen egy amerikai szövetséges számára”.
2024. március 14-én az USA budapesti nagykövete ünnepi beszédet mondott Magyarország NATO-hoz való csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából. Rövid idézet David Pressmantól: „Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor egy hivatalban lévő miniszter úgy hivatkozik az Egyesült Államokra, mint a halottra, akinek nő a körme. Nem érthetjük meg és nem fogadhatjuk el, hogy a miniszterelnök az Egyesült Államokat szövetségesünk, Magyarország »legfőbb ellenfeleként« azonosítja."
2024. június 27-én az Amerikai Egyesült Államok ismét aggodalmát fejezte ki a szuverenitásvédelmi törvény magyarországi végrehajtása miatt, amelyet Washington szerint a civil társadalom és a független médiaszervezetek elleni támadásra használtak fel. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője bírálta az intézkedést, amelyet a demokratikus kormányzással és a jogállamisággal ellentétesnek nevezett.
Most, hogy leltárba vettem az elmúlt két év „amerikai termését”, nagyon szomorú lettem. A magyar politikai vezetés indokolatlan és alaptalan USA-ellenes megnyilvánulásai, valamint a demokráciaellenes jogalkotási, illetve jogalkalmazási gyakorlat katasztrofális helyzetbe sodorhatja hazánkat. Magyarország legnagyobb és legerősebb szövetségese immár sokadszor jelezte hivatalos úton, hogy számukra elfogadhatatlan politikánk irányválasztása, de úgy is mondhatom: iránytévesztése.
És akkor értékeljük az elmúlt napok történéseit is. Július 2-án – az EU soros elnöki gúnyáját magára öltve – Orbán először Kijevbe ment, majd rögtön ezután Putyinhoz zarándokolt. Ahhoz az emberhez, aki ellen korábban elfogatóparancsot adott ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság. Az ukrán út indokolható (jobb későn, mint soha), de az orosz elnöknél tett látogatás már egyáltalán nem, és világszerte ki is verte a biztosítékot. A sajátos orbáni „békemisszió” harmadik fontos állomása Peking volt, ahol a magyar miniszterelnök látványosan és odaadóan hízelgett a kínai elnöknek: „Több nemzedék is meg fog még élni abból a látogatásból, annak a látogatásnak az emlékéből, amit Ön tett Budapesten”. (Én csak a főváros lezárása miatt emlékszem Hszi Csin-ping májusi, budapesti látogatásárára, hogy unokáink mit fognak ebből profitálni, azt nem tudom.)
A kijevi, a moszkvai és a pekingi kitérő után az EU soros elnökeként pózoló magyar kormányfő az USA-ba is elvitte „magyaros” békeüzenetét. Kár, hogy nem tartotta szem előtt a belga kormányfő, Alexander De Croo baráti intelmét: „A soros elnökség nem azt jelenti, hogy te vagy Európa főnöke”. (Kiegészítés tőlem: a NATO-é aztán pláne nem.) Kormányfőnk tehát rakétaként száguldott a légtérben, majd az amerikai fővárosban landolt, ahol július 9-10-11-én a NATO csúcstalálkozóját tartották.
Az orbáni „béke-roadshow” nyári fejezete ezzel le is zárult. A magyar miniszterelnök mindössze annyit ért el, hogy néhány napig ismét az újságok címlapjára kerülhetett.
Míg a NATO és az Európai Unió tagjai (nagy az átfedés) a korábbinál erősebb szövetség létrehozásában érdekeltek, addig Orbán az egység bomlasztásán szorgoskodik. Ezt igazolja az is, hogy a csúcstalálkozót követően rögtön a megválasztása esetére azonnali békét ígérő Donald Trumpnál vizitált. Madarat tolláról…
A védelmi szervezet amerikai csúcsrendezvényén hazánk miniszterelnöke politikai irányultságának és súlyának megfelelő szerepet kapott: kizárólag statisztaként léphetett fel a világ katonai porondján. Nívótlan és hamis produkciója nem nyerte el a szövetségesek tetszését, ezzel a felcsúti békegalamb rövid szárnyalása Washingtonban véget is ért. A „nagyok” fontos kérdésekben döntöttek, de Orbánnak nem osztottak lapot. A magyar kormányfő nem kért kétoldalú találkozót az elnöktől, ezért aztán a házigazda, Biden elnök udvariassági gesztusként csak egy kézfogás erejéig szakított időt Orbánra.
Ne legyen kétségünk: Magyarország miniszterelnöke hosszú ideje tartó tévelygésének vélhetően ismét negatív következményei lesznek. Amerika ugyanis nem felejt. Ja, és Európa sem.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.