Minimum 13 milliárd forintot költött a kormány olyan egészségügyi beruházásokra, amelyeket a Belügyminisztérium államtitkára használhatatlannak nevezett - derül ki a Szabad Európa cikkéből.
A portál még tavasszal számolt be arról, hogy Takács Péter egy előadásában a szokásosnál is nyíltabban beszélt az ágazatban tapasztalható problémákról. Mint fogalmazott, volt egy-két projekt, amelyik félrement. Most a Szabad Európa közérdekű adatigénylés útján kérte ki az államtitkár által említett informatikai projektek közbeszerzéseit. Bár az adatbázisok átláthatatlansága miatt csak korlátozottan tudták ellenőrizni, minden vonatkozó adat bennük van-e, azt azonban így is sikerült megállapítaniuk, hogy a „félresikerült” rendszerekre több mint 13,4 milliárd forint közpénz mehetett el. Ráadásul ennek tekintélyes hányadát a kormányzati kedvenc 4iG kapta meg. A fejlesztésekben összesen 53 cég vett részt.
Az egyik ilyen, az Ápolástámogató Rendszer (ÁTR), amelyik elvileg az ápolók adminisztrációs munkáját segítené, de azt Takács Péter használhatatlannak nevezte. Ezt az i-Cell Mobilsoft, és leányvállalata, az Intellflow szállította és több mint 11,5 milliárd forintot költöttek rá. A cég szintén közreműködött a háziorvosok és szakrendelések adatkezelését végző és azt az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel (EESZT) összekötő miniHIS fejlesztésében, amit a 4iG-el közösen végeztek. Takács Péter szerint az első verzió tragikusra sikeredett, de az államtitkár szerint most már használható, igaz nehezen. A projekt összértéke 1,58 milliárd forint volt.
Emellett az államtitkár kritikával illette a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) Egészségügyi Szolgáltatások Elektronikus Nyilvántartás nevű rendszerét is. „Az ÁNTSZ (sic!) informatikai rendszerével nagyon nem vagyok megelégedve, mert az nem sikertörténet, és akkor még finom voltam. Sok pénzt költöttünk rá, és nem lett jó” - fogalmazott Takács Péter. (Külön érdekesség, hogy miért ÁNTSZ-nek nevezi az intézményt az államtitkár, amikor az 2018-ban megszűnt, jogutódja pedig a Nemzeti Népegészségügyi Központ [NKK] lett. 2023 nyarán pedig a szervezetbe beolvadt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, így került még egy gy betű a rövidítésbe- a szerk.)
Utóbbi rendszer fejlesztése 4,9 milliárd forint volt, amelyet jelentős részben az EU finanszírozott.