Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, az üzemanyagárak csökkentése végett, hétfő délután, legalábbis a szaktárca szóhasználatában, ismét „behívatta” a hazai olajcégek képviselőit. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményéből az is kiviláglik, hogy a tavaly óta zajló egyeztetések „szokásos” szereplőin, így a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetségen (MÁSZ), illetve legnagyobb tagvállalatán, a Molon túl ezúttal helyet kaphatott a kis hazai töltőállomásokat képviselő Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) is. (Korábbi értékelések szerint az FBSZ, ajánlkozásaik dacára, a tagvállalataikat alapvetően érintő tárgyalásokon eddig nem vehetett részt.)
A tárca közlése ismét értelmezhetetlen. Az NGM például újfent azt fájlalja, hogy míg aznap, július 8-án egy ismeretlen forrásuk szerint a hazai benzinárátlag 618, a gázolajé pedig 631 forinton állt, addig a KSH pénteki közlése alapján a szomszédos államokban a benzinért 610, a gázolajért pedig 616 forintot kértek átlagosan. Ebből, szokásukhoz híven, le is vonják a következtetést, miszerint nálunk a benzin 8, a gázolaj pedig 15 forinttal drágább a környező államokhoz képest. Így a nemzetgazdasági tárca ismét nem zavartatta magát az által, hogy a KSH pénteken a szomszédok egy héttel korábbi, július 1-i árait közölte. Pedig érveit a minisztérium akár igaz állítással is alátámaszthatta volna: a KSH-közlés szerint ugyanis az 1-i hazai benzinár 4, a gázolajé pedig 10 forinttal tényleg meghaladta a szomszédok ugyanaznapi átlagát. Tehát a KSH is kimutatott egy szerényebb ártöbbletet. Az NGM azt is megismételte, hogy azért kerül most a kutakon a benzin áprilisi szintjénél 30, a gázolaj pedig februárhoz képest 32 forinttal kevesebbe, mert „a kormány letörte a háborús üzemanyagárakat”. Ezzel szemben a valóság, hogy az üzemanyagárakat változatlanul a nemzetközi piaci hatások mozgatják, ami június közepe óta éppenséggel erőteljes drágulásban ölt testet.
Mindenesetre az NGM szerint a hazai üzemanyagárak „magasak”, ami „elfogadhatatlan és igazságtalan”. Nagy Márton így újfent azt követelte az olajipartól, hogy a hazai átlagár a lehető leghamarabb kerüljön a szomszédok értéke alá. A miniszter azt is fájlalta, hogy az árpolitika „csökkenő keresletet eredményez, ami hátráltatja a fogyasztás helyreállását”, a fogyasztásemelkedés remélt mértékét nem számszerűsítve. (Szakértők szerint egyébként a 2022-es üzemanyagárstop okozta forgalomugrást követő, tavalyi visszaeséssel az egyensúly helyreállt.) A szaktárca a kedvező változás elmaradása esetére nem pontosított „szabályozói eszközöket” helyezett kilátásba. A közleményben az ágazati szereplők véleményét annyiban idézi, amennyiben szerintük a szomszédok sajátosságaiból adódó eltéréseket heti helyett havi összevetéssel ki lehetne küszöbölni, amit a tárca megfontolhatónak ítél.
Nagy Márton közölte, „komoly szabályozói lépések” jöhetnek az üzemanyagárak miatt, már ma napirendre kerül a kérdésAz ügyet az épp világ körüli békemissziót teljesítő Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatában is érintette, mondván: a kormány csak az üzemanyagcégek tavalyi vállalását kéri számon, miszerint átlagáraikat nem emelik a térségi szint fölé. Követeléseiket korábban Nagy Márton és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szintén e megállapodással indokolta.
Az FBSZ a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára, Perlusz László közbenjárására és jelenlétében tárgyalt Nagy Mártonnal – tudtuk meg a kiskutas-szövetséget a megbeszéléseken képviselő Gépész László alelnöktől. Ezek szerint a tárcavezető a MÁSZ-szal és a Mollal külön tárgyalt, amit az alelnök üdvözölt, mert szerinte a nagy láncokhoz nem tartozó, szerény tőkeerejű, főképp családi hátterű kis kutak problémái érdemben különböznek a multikétól. Úgy látja, a miniszter nyitottnak is mutatkozott a kiskereskedelmi különadó számukra húszszorozódást jelentő, ez év eleji, iparágon belüli „egységesítésének” újragondolása tárgyában. Az érdekképviseletnek most be kell bizonyítania, hogy korábban, a nagy láncokhoz képest kedvezőbb adójukat nem „nyerészkedésre” használták, illetve kiskereskedelmi különadójuk esetleges mérséklése a kúttarifáikban is megjelenhet. Bár kérdésünkre Gépész László elismerte, hogy a kis kutak árai általában nem érik el a környező államok átlagát – magyarán, legalábbis Gulyás Gergely kancelláriaminiszter hétfői szavai értelmében, e kört a kormányzati követelés kevéssé érinti -, a KSH által közzétett árak kiszámítási módszertanát szakmaiatlannak és döntéshozatalra alkalmatlannak ítélik. Szerinte egy árösszevetésben legalábbis érzékeltetni kellene az adók eltérő szintjét, sőt, a számítás alapjául szolgáló államokban az üzemanyagcégeket se kiskereskedelmi különadóval, sem energiahatékonysági járulékkal nem sújtják. Bár, mivel az ügyben az FBSZ-t a szakminiszter most fogadta először, rajtuk semminemű megállapodás nem kérhető számon, ilyen létét neki se a MÁSZ-nál, se a Molnál nem erősítették meg.
A kormány ígéreteiben már nem bíznak: az anyagilag már a 2022-es árstoppal kivéreztetett kis kutak egy újabb központi beavatkozás esetén a veszteség első jelére lehúzzák a rolót
– nyomatékosította Gépész László.
A MÁSZ korábban szintén úgy vélte, hogy szerintük az üzemanyagárakat a kormány az adók mérséklésével törhetné le. Kapcsolódó kérdéseinkre az NGM-től lapzártánkig nem kaptunk választ.
