Hivatalosan is megnyitották az EU-27-ek a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldova Köztársasággal kedden délután a luxembourgi kormányközi konferencia keretében. A mandátuma végéhez közeledő belga soros elnökség siettette a folyamatot és mindenképpen, még a magyar uniós soros elnökség július elsejével kezdődő mandátuma előtt napirendre kívánta tűzni, megelőzendő azt, hogy Budapest a következő félévre süllyesztőbe küldje a kérdést. Az AFP francia hírügynökség tudósításában meg is jegyezte: a tárgyalások megnyitása a 26 uniós ország nehezen elért megállapodásának eredménye, hiszen meg kellett győzniük a 27-ik tagállam vezetőjét, Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, hogy ne gátolja a folyamatot.
Az ukrán és moldovai csatlakozás kapcsán kétségtelenül politikai döntés született, ami egyértelműen nem a két ország kifogástalan felkészültségének, hanem Oroszország Ukrajna elleni agressziójának és a Moldova elleni ugyancsak totális hibrid háborújának az eredménye. Mint ismert, az Európai Unió 2022 júniusában, négy hónappal a Moszkva által kirobbantott háború kezdete után, - az AFP szerint – „egy rendkívül szimbolikus gesztussal” adta meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és a szomszédos Moldovának. A tagjelöltségre ugyancsak pályázó Georgia (Grúzia) ekkor még csak ígéretet kapott, hogy több feltétel teljesítése esetén tagjelöltséget kaphat. Ukrajna és Moldova számára is több konkrét feltételt szabott az EU, - köztük a korrupció elleni fellépés szigorítása és a kisebbségi jogok biztosítása -, amelyeket mindkét ország gőzerővel kezdett teljesíteni. Ukrajnában a kisebbségi jogok rendezése terén ezen egyetlen év alatt több előrelépés történt, mint az ország euroatlanti integrációs törekvéseinek magyar kormány általi, 2017. szeptembere óta tartó blokkolása nyomán.
Az egyéves felülvizsgálat után, tavaly június 7-én az Európai Bizottság közölte, hogy értékelése szerint a két ország minden feltételül szabott lépést teljesített a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez, a döntés a tagállamok kezében van. Ezt a döntést akadályozta Orbán Viktor vétója, majd végül az emlékezetes december 14-i csúcstalálkozón úgy született meg, hogy Olaf Scholz német kancellár javaslatára a magyar miniszterelnök elhagyta az üléstermet, az ő „kávészünete” alatt pedig 26 kollégája rábólintott, hogy Kijev és Chisinau megkezdhessék a csatlakozási tárgyalásokat. Orbán a Funke Médiacsoportnak adott, kedden közzétett interjújában is hangsúlyozta, nem ért egyet Ukrajna EU-csatlakozásával, de nem is akadályozza.
A magyar kormány Moldova csatlakozását ugyanakkor sosem kifogásolta, és szerette volna összekötni az ukrán csatlakozást Grúzia és a nyugat-balkáni országok integrációjának felpörgetésével. Jellemző módon azonban a magyar kormány kedvenc támogatottjaival komoly gondok adódnak. Grúzia például tavaly végül elnyerte a tagjelölti státust, ám az orosz mintára készült külföldi ügynöktörvény elfogadása nyomán az EU nemrég hivatalosan jelezte, hogy „bezárhatja az ajtót” Tbiliszi csatlakozása előtt.
A nyugat-balkáni országok közül főképp Szerbia és Bosznia-Hercegovina fontos Budapestnek. Utóbbi többek között épp Orbánék sürgetésére kapta meg a jóváhagyást a csatlakozási tárgyalásokra, de az államszövetség szerb entitásának vezetője, Milorad Dodik szeparatista törekvései és antidemokratikus lépései eleve borítékolják a folyamat bizonytalanságát. Az Aleksandar Vučić vezette Szerbiával ugyan 2014. januárjában már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, de igen döcögősen haladnak, nagymértékben épp Vučić oroszbarát és illiberális politikája miatt.
Ukrajna és Moldova csatlakozása nem ígérkezik sem könnyűnek, sem rövidnek, annak ellenére, hogy esetükben az orosz fenyegetés sürgetően hat. A tárgyalások megkezdése ugyanis csak egy első lépés a hosszú folyamatban, a két ország tényleges csatlakozásának megvalósításához nemcsak nekik, hanem az EU-nak is reformokat kell végrehajtania, hogy megbirkózzon a szokványosnak nem mondható bővítéssel. Az idáig vezető út, mint ahogy az ukrajnai háború kapcsán a magyar vétók által nehezített teljes döntéshozatali folyamat is azt igazolta, a 27-ek döntéshozatala jelenlegi formában fenntarthatatlan, Brüsszelnek a bővülő unió kormányozhatósága érdekében e téren is változtatnia kell. Kiskapukat ugyan keres és talál „Brüsszel” a magyar vétók megkerülésére, de ez nehezíti, sokszor ellehetetleníti a közös uniós fellépést és döntést. Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdését (amit egyértelműen „csomagban” kezel az EU) például a tagállami vezetők jóváhagyása ellenére tovább próbálta akadályozni a magyar kormány. A keddi hivatalos kezdéshez szükség volt a külügyminiszterek jóváhagyására is, és a nemzetközi sajtó tudósításai szerint a 26-ok komolyan tartottak attól, hogy Szijjártó Péter személyében Budapest újra akadályozni fogja a döntést. A magyar diplomácia vezetője – valószínűleg nem függetlenül a Fidesz EP-beli pártcsalád keresésétől – végül rábólintott, amit azzal magyarázott (ki), hogy „az Ukrajnával folytatandó EU-csatlakozási tárgyalások keretdokumentumába minden magyar feltétel bekerült, különös tekintettel a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására”. (Mint jeleztük, a kisebbségi jogok rendezése eleve uniós feltétel volt.)
Az ünnepélyes jóváhagyás után megkezdődik az úgynevezett „átvilágítása” a két ország jogrendszerének, ami normális körülmények között mintegy két éves folyamat, ám ez esetben nyilván rövidebb lesz. Ezután határozzák meg a tárgyalási keretet és nyithatók meg a különböző tárgyalási fejezetek, szám szerint 35, – az adózástól a környezetvédelmi politikáig - amelyek bármeddig húzhatók, főképp ha a csatlakozni kívánó ország időközben elveszíti demokratikus elköteleződését és integrációs lelkesedését, mint Szerbia vagy Törökország. Előbbi tíz és fél éve, utóbbi 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, azonban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok terén történő folyamatos visszalépés miatt 2018 júniusa óta az EU befagyasztotta a folyamatot.
Elfogatóparancs Sojgu ellen
A hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) kedden elfogatóparancsot adtak ki Valerij Geraszimov orosz hadseregfőnök és Szergej Sojgu volt védelmi miniszter ellen. A bíróság szerint lehetséges háborús és emberiesség elleni bűncselekményekről van szó. Konkrétan a két vádlottat az ukrajnai civil objektumok elleni szándékos támadásokkal és "embertelen cselekményekkel" vádolják. Az ICC-nek nincsenek eszközei a letartóztatási parancsok végrehajtására.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elítélte Oroszországot az emberi jogok "szisztematikus megsértése" miatt a Moszkva által 2014-ben annektált Krím félszigeten. Az indoklás szerint általános gyakorlattá váltak a jogellenes letartóztatások, a nem orosz média és az ukrán nyelv iskolai oktatásának elnyomása. Mint a strasbourgi bírák megjegyezték, olyan nagyszámú incidensről van szó, hogy ezek szisztematikus jogsértéseknek minősülnek. Az EJEB szerint Oroszország megsértette az emberi jogok európai egyezményének (EJEE) számos cikkét.
