A délszláv háborúk nyomai e tekintetben még ma is érzékelhetőek, derül ki egy tanulmányból, amely az Európai feketepiacok 2023-as és 2024-es mozgásait elemezte.
A többnyire bűnözői körökből származó vásárlók elsősorban a kragujevaci Zastava gyárban, a jugoszláv érában előállított pisztolyok iránt érdeklődnek, a második legfontosabb forrás Albánia. Az albániai katonai raktárakból az 1997-es belpolitikai káosz idején ellopott fegyverek mintegy 60 százaléka mind a mai napig a lakosság kezében van. A harmadik legkedveltebb fegyverfajta a Horvátországban gyártott nyugati eszközök koppintásai. Általánosságban megállapítható, hogy a fegyverek ára a feketepiacon a Balkán országaiban jóval alacsonyabbak, mint Ukrajnában, a kézigránátok kivételével, emlékeztet az elemzést közzé tevő szlovén napilap, a Delo. A tanulmány megállapítja, hogy a nyugat-balkáni fegyverárakat elsősorban a helyi politikai, gazdasági és egyéb sajátosságok befolyásolják.
Bosznia-Hercegovina esetében a fegyverárak drágulásában szerepet játszik a belpolitikai feszültség és az a szeparatista retorika, amelyet Milorad Dodik használ. A Magyarország által komoly összegekkel támogatott boszniai szerb vezető folyamatosan az elszakadással, a daytoni megállapodás felmondásával fenyeget. Ez pedig bizonytalanságot szül az ott élők körében. A Boszniában élők – legyen szó bosnyákokról, horvátokról vagy szerbekről – ezért vonakodnak leadni be nem jelentett fegyvereiket. Az illegális fegyverek ára Bosznia-Hercegovinában átlagosan mintegy 50 euróval emelkedett. A kis kaliberű pisztolyok, amelyeket még két évvel ezelőtt 175 euróért lehetett megvásárolni, most legalább 200 euróba kerülnek. Ám még így is jóval olcsóbbak, mint sok más európai országokban.
Az árak alacsonyabbak Szerbiában, mint Bosznia-Hercegovinában, de itt is emelkedés figyelhető meg. A felmérés készítői ezt az ukrajnai orosz invázióval, a 2022-2023 közötti inflációval, valamint az élelmiszer-és energiaárak ugrásával hozzák összefüggésbe. Az országban különböző minőségű fegyvereket lehet vásárolni. .
A legsilányabb pisztolyokat Szerbiában már akár 50 euróért is meg lehet vásárolni, a CZ 99 Zastava maroklőfegyver, illetve az M57-es pisztoly ára ugyanakkor elérheti a 300 eurót is. Az M70 gépkarabély az állapottól függően 150-700 eurót ér, míg kézigránátokat tíztől 50 euróig lehet megvásárolni.
Montenegróban a fegyverek feketepiaci árának a kilencvenes évekbeli délszláv válság óta tapasztalható növekedése a folyamatosan csökkenő készleteknek köszönhető, ezért nőtt a fegyverek beáramlása Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából és Koszovóból is. A legkeresettebbek a Kragujevac golyós fegyverek és a Scorpion M84 gépkarabélyok, amelyeket a szervezett bűnözői csoportok gyilkosságokhoz használnak. A balkáni bűnözői csoportok általában nem szakosodtak a fegyverkereskedelemre, de számukra ez amúgy is csak másodlagos bevételi forrás. Kivételt képez Koszovó, ahol "a hét koszovói régió mindegyikében egy vagy két fegyvercsempész csoport működik", írja a jelentés.
A térségben a fegyvercsempészet fő szárazföldi útvonala Szerbián, Horvátországon, Szlovénián, Ausztrián, Magyarországon és Szlovákián keresztül vezet.
Az Ukrajnába irányuló nyugati fegyverszállítmányok kapcsán akadtak olyan vélemények, amelyek szerint sok közülük illetéktelen kezekbe kerülhetnek, bandák csaphatnak le rájuk. Meg is jelentek hírek erről, ám kiderült, hogy ezeknek semmi alapjuk sincs, s dezinformációról van szó, írja a felmérés. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország azt állította, hogy az Ukrajnába küldött katonai fegyverek akár 20 százaléka is a fekete piacra került, ami szintén nem felelt meg a valóságnak.
