Egyik napról a másikra, arra ébredt a világ, hogy az M.I (mesterséges intelligencia) immár nem misztikum, hanem meghatározza a mindennapokat, a jövőt, miközben újraosztja a szerepeket a világgazdaságban, és villámgyorsan forgatja a tőzsde kerekét is. A befektetők kapkodják a fejüket, szinte pillanatok alatt változik a legértékesebb vállalatok rangsora, a csúcson „fillérek” döntenek.
Eközben a hatóságok megpróbálják kordában tartani az M.I.-vel paktáló „fenegyerekeket”, célkeresztjükben most éppen a Nvidia, Microsoft és az OpenAI van - versenyszabályok megsértését vetik a szemükre. Nemrég a Microsoft, és az Amazon is terítékre került, de a Tesla is gyakori szereplője az aktuális ügyeknek.
A Csodálatos Hetes (Magnificent 7) becenéven is emlegetett csúcstechnológiai társaságok, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, a Nvidia és a Tesla árfolyama idén 36,5 százalékkal emelkedett a New York-i tőzsdén. Összértékük meghaladja a 14 billió dollárt, mindegyikük szorosan kötődik a mesterséges intelligenciához. Beszállítóként, vagy felhasználóként, az AI fontos szerepet kap üzletpolitikájukban, és a piac bőségesen, szokatlanul gyorsan honorálja elkötelezettségüket. Nagy világcégek és „sufnivállalatok” egyaránt beszállnak a versenybe, pozíciókat szereznek, de hogy mennyire nem lehet beszélni monopóliumokról a mai világban, azt egyszerű megközelítésben jelzik a tőzsdei mutatók.
Az elmúlt röpke időszakban, szinte percenként mást avatott uralkodóvá a Wall Street, kapkodhattuk a fejünket, melyik a világ legértékesebb vállalata, a rulett hol az Apple-nél, hol a Microsoft-nál, hol pedig a Nvidiánál állt meg.
A kaliforniai társaság az elmúlt húsz esztendőben kényelmesen haladt előre, főként számítógépes játékgyártókat ellátva a szükséges chipekkel, biztos kenyeret biztosított alkalmazottainak. A Nvidiát 1999-ben vezették be a tőzsdére, piaci értéke 2023. júniusában nőtt 1000 milliárd dollár fölé, 2024. februárban elérte a 2000 milliárdot, és most alig több mint 3 hónap alatt rátett még több, mint 1000 milliárdot a mérlegre. Június 18.-án a tőzsde 3352 milliárd dollárra értékelte a vállalatot, miközben az előző napon 3376 milliárd dolláros értékkel még az Apple írt rekordot, hogy azután visszaesve néhány százalékkal, átadja a helyét a félvezetőgyártónak.
Az Apple, amelynek tőzsdei értéke már 2022-ben átlépte a 3000 milliárdos küszöböt, (ugyanez a Microsoftnak idén januárban sikerült), amúgy kicsit „öregesebben” reagált a ChatGPT megjelenését követő AI-boomra. A csöndet a közeli napokban törték meg, bejelentve, az "Apple Intelligence" megszületését, amely a legújabb készülékek (iPhone, iPad és Mac) használói számára, akik eddig kizárólag Sirivel chatelhettek, lehetőséget ad a ChatGPT- vel való kommunikálásra, de más chatbotok számára is megnyitják az okos rendszerüket.
Az elmúlt negyed században a General Electric, a Cisco, az ExxonMobil, a Microsoft és az Apple húzta a tőzsdét, és e nagyok között vágott szét pimaszul az új idők felfedezettje, a Nvidia, immár 4000 milliárdos piaci értékről szóló, talán a valóságtól nem is nagyon elrugaszkodó ábrándokkal. Szárnyalása az OpenAI által 2022. novemberében piacra dobott ChatGPT-hez kötődik, amely emberközelbe hozta az addig csak kiváltságosok számára érthető és hasznosítható mesterséges intelligenciát.
Az Nvidia gyorsan lépett, felmérve lehetőségeit a chipigényes ágazatban. Idei első féléves nyeresége 14,9 milliárd dollár volt, meghétszerezte a tavalyi hasonló időszak eredményét.
A társaság 2017-ben még az 1000 közé sem tudott bekerülni a Forbes Global 2000 rangsorán, és most is hiába keressük a Nvidia nevet a rangsor elején, a napokban kibocsátott listán a 110.-ik, mint azt magyarázták, az utolsó 12 hónap adatait használták, forgalom, nyereség, aktívák alapján osztva a helyezést, és a május 17- én zárt felmérés ezt mutatta Nvidia esetében. A társaság május 22- én publikálta tavalyi eredményeit. Ezek 61 milliárd dolláros nyereséget, 77 milliárdot érő aktívákat mutattak, és olyan ütemű fejlődésről tanúskodtak, amely csak a kezdő vállalkozásoknál fordulhat elő, de egy konszolidált 20 éves múltra visszatekintő vállalkozás esetében semmiképp - állítják az elemzők, hitetlenkedve szembesülve a tényekkel.
Döbbenet, balhé, Elon Musk
A ChatGPT-t kifejlesztő társaság vezére tavaly novemberben majdnem elvesztette kontrollt az általa létrehozott termék felett. Az OpenAI 39 esztendős irányítóját a társaság igazgató tanácsa gyakorlatilag kirúgta, kész helyzet elé állítva a két legnagyobb befektetőt, a Microsoftot és a Thrive Capitalt. A Szilícium-völgyben döbbenettel fogadták a hírt, miután Sam Altman személye egyet jelentett a mesterséges intelligencia jövőjével.
Sam Altmant tárt karokkal fogadták a Microsoftnál, amely nem mellékesen több, mint 10 milliárd dollárt fektetett be a ChatGPT-t kifejlesztő vállalkozásba. Az OpenAI dolgozói azonban fellázadtak, a 770 alkalmazottból 500 felmondással fenyegetőzött, vélhetően ők is találtak volna munkát a Microsoftnál.
Ám erre nem került sor, a tinta nem száradt meg a Microsoft és Sam Altman paktumán, és a balhé ötödik napján a cégalapító visszaült régi vezérigazgatói székébe, a társaságnál pedig kicserélték az igazgatótanácsot.
Elon Musk egy kicsit még kavart, azt posztolta az X-en, hogy a Sam Altman ellen felhozott vádak azért megérdemelnének egy tüzetesebb vizsgálódást. Ezzel arra célzott, hogy Altman egyesek szerint főként a termék értékesítésére koncentrált, és keveset foglalkozott a ChatGPT-t körüli biztonsági kérdésekkel. A kérdésre, hogyan kerülhetett az iparág első számú tekintélye ebbe a helyzetbe, a cégalapításnál kell keresni a választ.
Az OpenAI-t 2015-ben Sam Altman hozta létre, Elon Musk és a LinkedIn alapítója, Reid Hoffman pénzügyi támogatásával. Egyszerű kutató laboratóriumként, a mesterséges intelligencia távlati fejlesztését célul kitűző, nonprofit alapítvány keretei között működtették a társaságot, és ez nem változott később sem. A 2019-ben létrehozott kereskedelmi ág által bevont befektetéseket is ebben a struktúrában kezelték, azaz közvetlenül az alapítvány felügyelte ezek felhasználását.
Hatóságok célkeresztjében
Versenyszabály-ellenes gyakorlat miatt indít vizsgálatot az amerikai kormány a Nvidia, Microsoft és az OpenAI ellen. A jelek szerint a tözsdét mindez nem nagyon érdekli, de elemzők szerint gazdaságtörténelmi jelentőségű az amerikai igazságügyi minisztérium és a szövetségi kereskedelmi bizottság eljárása, amely azt hivatott kideríteni, hogy a Nvidia megszegte-e a trösztellenes törvényeket, míg a versenyhivatal (FTC) az OpenAI és a Microsoft körül kíváncsiskodik. Hasonló vizsgálódások folytak már 2019-ben a Google, az Apple, az Amazon és a Meta háza táján is monopólium-ellenes törvénysértések gyanúja miatt. A Nvidia esetében, a felhasználókat vásárlásra kényszerítő domináns piaci pozíció, és az értékesítési gyakorlat együtt került az amerikai hatóságok célkeresztjébe.
Januárban egyébként a versenyhivatal már vizsgálta a Microsoft, a Google és az Amazon megainvesztícióit az OpenAI-ba és a hasonló területen működő Anthropic nevű start up-ba. Az Apple most ráadásként kiérdemelte az európai zsandárok figyelmét is, miután alig egy évvel a bevezetése után, lezárta a „vásároljon most, fizessen később” néven hirdetett, vevőbolondító akcióját, amelynek keretében négy kamatmentes fizetéssel törleszthették az ügyfelek vágyott kütyüjük vételárát. Egyelőre bővebb magyarázat nélkül az Európai Unió versenypolitikai irányítója, Margrethe Vestager, azt mondta a CNBC-nek, hogy „nagyon súlyos” problémákat talált az Apple magatartásában, ami szerinte nem konform az európai piac szabályaival.
Kriptóval karöltve
A kripto és a mesterséges intelligencia szövetsége új lehetőséget jelenthet a világgazdaságnak. A Bitwise nevű elemző, és kriptoalapkezelő szerint 20 000 milliárd dollárral gyarapítja 2030-ig a világ GDP-jét a két szektor összefogása. A mesterséges intelligencia térnyerése jelen állás szerint több területen is zavart okoz, az adatközpontok nehezen állják a versenyt, a még csak tervezett központok kapacitásának 83 százalékát már előre lekötötték, emellett chip hiánnyal szembesülnek az ágazat szereplői, és az energiaellátás is szűkös – sorolják az elemzők a problémákat. Elegendő „adatraktár” híján nehezen hasznosulnak az M.I.-nek köszönhető fejlesztések, de erre megoldást kínálnak a bitcoinbányászok, azaz az általuk működtetett informatikai háló által biztosított blokklánc, amely szinte korlátlan adatmennyiséget képes biztonságosan tárolni. Az együttműködés fordított irányban is hasznosulhat, az M.I. hozzájárulna az új bitcoinok létrejöttéhez szükséges adatok érvényesítésének hatékonyságához, és a hálózat, a tranzakciók biztonságához.
