RMDSZ;Tisza;

- Erkölcsi fölény

Erkölcsi és politikai okokkal indokolta az RMDSZ EP-képviselője azt, hogy nemmel szavaztak a Tisza párt tagjainak felvételére a néppárti frakcióba. A politikai okot nem kell megmagyaráznia a Fidesz zsebpártjává vált erdélyi magyar pártnak, de hogy mit is fed az erkölcsi ok, arra azért illene valamit mondani. Már csak azért is, mert az erkölcsi okból való elutasítás köznyelvi magyarra fordítva azt jelenti, hogy a Tisza párti EP-képviselők az RMDSZ szerint erkölcstelenek. Nyilván sem a brüsszeli RMDSZ delegáltak, sem az otthon lévő főnökeik nem ismerik a tiszásokat – mint ahogy a rájuk szavazók sem – ennek ellenére erkölcsi kifogást emeltek ellenük. Pedig teljesen fölösleges ez az olcsó színjáték, aligha véletlen, hogy a KDNP is erkölcsi okokkal magyarázta EP-képviselője kiléptetését a néppárti frakcióból. Az RMDSZ is nyugodtan elmondhatta volna az igazat, azt, hogy a Fidesszel való „stratégiai szövetségük” védelmében, vagy netán szolidaritásból teszik, de akár azt is, hogy ezt várja el tőlük „a nemzet miniszterelnöke”, akinek útmutatása ugyebár szent és sérthetetlen.

Olyannyira az, hogy miközben Romániában autonómiát és önigazgatást, a magyar kisebbség államalkotó tényezőként való elismerését szorgalmazzák az alkotmányba foglalt egységes nemzetállam helyett, Brüsszelben csuklás nélkül állnak be az Orbán Viktor hirdette erős, szuverén nemzetállamok Európája eszme mögé. Ha ezt meg lehet tenni anélkül, hogy választóik számon kérnék és maguk se bonyolódjanak bele az ellentmondásba, akkor mindent meg lehet tenni büntetlenül. A kérdés csak az, hogy meddig. Az RMDSZ Orbán Viktor örökös uralkodására rendezkedett be, holott a szövetség alapelve az „anyaország” mindenkori kormányával és minden demokratikus parlamenti párttal való együttműködés. A magyar demokrácia bár kicsit sárga, kicsit savanyú, egypártrendszer még nincs, erdélyi magyarság viszont Orbán után is lesz.  

Pillantás a kilencedikről