„A magyar diákok a középmezőnyben vannak a kreatív gondolkodás területén, kicsivel az OECD átlag alatt, ez nem jelent jelentős leszakadást. A mérés arra is rámutatott, hogy Magyarországon az iskolák közti különbség ebben a vonatkozásban is nagy. Vannak olyan iskolák, ahol a kreatív gondolkodásra nagyobb hangsúlyt fektetnek, és vannak olyanok, ahol ennek a fontosságát kevésbé látják, és ez egyértelműen megjelenik az eredményekben” – mondta a Népszavának Németh Szilvia oktatáskutató, a PISA hétfőn nyilvánosságra hozott méréséről, amely 2022-ben vizsgálta a 15 éves diákok kreatív gondolkodását.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint napjainkban ez a második legfontosabb készség az analitikus gondolkodás után. A részt vevő 64 országból több mint 690 ezer 15 éves vett részt a vizsgálatban.
Az országok közül Szingapúr érte el a legjobb eredményt 41 ponttal, a sereghajtó Albánia 13 ponttal. Magyarország 31 ponttal a kilencedik Olaszországgal, Máltával és Chilével holtversenyben, az OECD átlag 33 pont.
Az eredmények ezen a területen is rámutattak, hogy az iskolák társadalmi és gazdasági háttere Magyarországon hat ki a leginkább a diákok kreatív gondolkodására. A jobb társadalmi-gazdasági helyzetű és a hátrányos helyzetű iskolák közötti pontszámkülönbség idehaza a legnagyobb (18 pont), csakúgy, mint a gimnáziumi tanulmányokat folytató és a szakképzésben tanuló diákok közötti különbség (14 pont).
„Érdekes, hogy a PISA hagyományos, matematikai, szövegértési, természettudományos készségeket mérő tesztjén a keleti országok és például Kína bizonyos tartományai rendre nagyon jól teljesítenek, de a kreativitás területén ez nincs így. Bár többnyire azoknak az országoknak a diákjai teljesítettek jól ezen a területen is, akik az alapkompetenciákban is erősek – például Finnország vagy Észtország – de vannak kivételek. A portugál diákok például kifejezetten jól szerepeltek, pedig más kompetenciaterületeken az OECD átlag alatt teljesítettek, a cseh diákok viszont annak ellenére, hogy szövegértésben nagyon jól, átlag felett teljesítettek, itt gyenge eredményt értek el” – hívta fel a figyelmet Németh Szilvia, aki maga is részt vett az OECD-nek abban a nemzetközi kutatás-fejlesztési projektjében, amely a kreativitás iskolai fejlesztésének lehetőségeit járta körül, a PISA kreativitásmérés előzményeként. Emellett feltűnő, hogy a lányok a kreativitás területén mindenhol jobban szerepeltek a fiúknál, ennek az okait tovább kell vizsgálni az oktatáskutató szerint. „Ennek a kérdésnek biztosan az oktatáspolitika fókuszába kell kerülnie, csakúgy, mint például a fiúk gyengébb teljesítményének a szövegértés területén, ami a korábban nyilvánosságra hozott eredményekből derült ki. Ezeket az egyenlőtlenségeket valahogy kezelni kell” – mondta Németh Szilvia.
A felmérés keretében a résztvevő (véletlenszerűen kiválasztott) magyar iskolák igazgatóit is megkérdezték arról, hogy mennyire hisznek a kreativitás iskolai fejleszthetőségében, és kivétel nélkül pozitív választ adtak. Az oktatáskutató szerint ez pozitív fejlemény, mert korábban nem volt erről szakmai konszenzus. A teszt négy területen mérte a diákok kreativitását: volt szövegalkotási, kreatív írás feladat, vizuális feladat, emellett természettudományos- és társadalmi problémákra kellett újszerű megoldásokat találniuk a gyerekeknek. Ez utóbbi bizonyult a legnehezebbnek a legtöbbek számára.
