A MNB vélhetően elérkezett a kamatcsökkentési periódusa végére, a Monetáris Tanács a mai ülésén még 0,25 százalékponttal 7 százalékra csökkentette a jegybank alapkamatát. A 25 bázispontos vágás megfelel az elemzői várakozásoknak, bár a jegybank az előző hónapban még fél százalékponttal csökkentet a mostani lassítás senkit nem lephet meg. Az MNB csak délután négykor tart sajtótájékoztatót ahol, feltehetőleg bejelentik a tavaly májusban megkezdett kamatcsökkentési ciklus végét.
Mint közismert, a jegybank irányadó kamata 18 százalékra emelkedett, miután Magyarországon alakult ki az EU legmagasabb inflációja, ami a forint árfolyamát is érzékenyen érintette. Az elemzői várakozások szerint idén még összesen fél százalékponttal csökkenhet a kamat december – már ha kedvezőek lesznek a feltételek, vagyis az infláció emelkedése moderált marad és a külső környezet is támogató lesz, nem beszélve a forint árfolyamáról.
Az infláció idehaza emelkedik, az év végére akár 5 százalékra is nőhet a most még 4 százalékos árindex – emiatt a jegybank nem lazíthat tovább a monetáris kondíciókon. A 7 százalékos alapkamat viszonylag magas a régióban is, cseh alapkamat 5,25, a lengyel kamat 5,75 százalékon tartja a kamatát – az MNB a mostani csökkentéssel került egy szintre a román nemzeti bank bank alapkamatával, amely már most is 7 százalék volt. Eközben az Európai Központi Bank megkezdte kamatcsökkentését, de az eurózóna alapkamata is 4,25 százalék, miközben az infláció ott 2,6 százalék – vagyis valóban nincs nagy tér további kamatcsökkentésekre.
A forint jól vette a kamatcsökkentést, az euró ára 397 forintról 395 forintra csökkent, de a forint árfolyamának alakulása szempontjából a a sajtótájékoztatón elhangzó üzenetek lesznek az igazán fontosak.
Negyedik legmagasabb infláció a magyar
Gyorsult az eurózóna inflációja májusban az árak átlagosan 2,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az előző hónapban még csak 2,4 százalék volt az árindex. A teljes EU inflációja az előző havi 2,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett. Az Eurostat közlése szerint a leggyorsabban az árak Romániában (5,8%), Belgiumban (4,9%) és Horvátországban (4,3%) emelkedtek, a negyedik helyre újra Magyarország került az 3,9 százalékos mutatóval – ami intő jel a magyar gazdaság számára. A KSH mérése szerint idehaza májusban 4 százalék volt az infláció, de az Eurostat egységes uniós módszertana szerint csak 3,9 százalék volt éves áremelkedési ütem.
