Rozsdás hűtő, behorpadt kipufogó dob, kilyukadt radiátor, használt autógumik – a vidéket járva mostanság sorra bukkannak elő ezek a „tárgyak” a falvak határaiban, útszélén, árokparton. Ezzel mintegy beteljesítik a fémkereskedők jó részét összefogó szakmai egyesület elnöke, Szlávik Mónika lapunknak tavaly júliusban megfogalmazott jóslatát, miszerint az akkortájt életbe lépett új hulladék-koncessziós törvény felerősíti majd az illegális hulladékelhelyezést, és félő, hogy „az út szélén eldobod fémhulladékok országa leszünk hamarosan”.
– Jobban örültem volna, ha nem válik valóra a jóslatom, de sajnos nemcsak utazóként, hanem egy hulladékfém felvásárlással foglalkozó miskolci telep vezetőjeként is azt tapasztalom: visszaesett a hozzánk leadott, még újrahasznosítható fém hulladékok aránya. Ez az adatok szerint legalább negyven százalékos csökkenést jelent, ami a felvásárlással foglalkozó kisvállalkozások helyzetét lassan ellehetetleníti, hiszen a bér-, és rezsiköltségek eközben folyamatosan nőttek – fogalmazott Szlávik Mónika. A hetvennyolc hazai vállalkozást tömörítő Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete elnöke hozzátette: vélhetően sokan a keleti szomszédainknál, Romániában, Szlovákiában, de akár az ország másik részein Ausztriában vagy Szerbiában értékesítik inkább az összegyűjtött fémhulladékot, hiszen ott a bürokrácia jóval kisebb, a felvásárlási árak pedig magasabbak. Egy példával illusztrálva: a használt akkumulátorokat érdemesebb átvinni Szlovákiába, ott ugyanis kilogrammonként 270 forintot fizetnek érte, szemben a hazai 219 forinttal.
– Mióta a kormány koncessziós szerződést kötött a MOL-lal és megalakult a hulladékkezeléssel foglalkozó MOHU-MOL, az állampolgárok számára jóval macerásabb lett a fém és egyéb hulladékok elhelyezése. Előfordulhat ugyanis, hogy a közelükben csak olyan felvásárló működik, amelyik nem vehet át a koncessziós törvény alá tartozó hulladékot, mert nem kötött szerződést alvállalkozóként a MOHU-val, átvehet viszont építési vagy bontási fémhulladékot vagy alkatrészt.
Ha valaki felújít vagy átépít, s közben meg akar szabadulni nemcsak a régi kábelektől, hanem mondjuk az elavult mosógéptől is, az nem viheti egy fuvarral ugyanoda a szállítmányt, hiszen szét kellene válogatnia és a „koncessziós hulladékot” továbbvinni egy másik helyszínre, ami valljuk be, macerás és nem életszerű – mondta Szlávik Mónika. Hozzátette: a korábbi több, mint négyszáz fémkereskedő közül csak százhuszonöt szerződött le áprilisig a MOHU-val, így meglehetősen „lukas” az ország térképe, ha valaki ilyen helyszínt keres. Ez pedig azt is jelenti, hogy a megnövekedett távolságok miatt, főképp a kis településeken sokszor már nem éri meg elvinni egy elromlott mosógépet egy koncessziós telephelyre, mert az érte kapott pár száz forintnál jóval többe kerül az üzemanyag. Mindebből pedig egyenesen következik, hogy egyre többen dobják majd ki az út szélén a háztartási fémhulladékot ahelyett, hogy leadva és újrafeldolgozva nemcsak hogy hasznosulna, de a környezetet sem szennyezné.
Jávor Benedek volt párbeszédes EP-képviselő nemrég kikérte a MOHU-MOL-tól, hogyan alakult a koncesszió életbe lépése óta, vagyis tavaly júliustól 2023 végéig a visszagyűjtött hulladékok aránya. Az adatokból kiderült: a fémhulladék messze nem a legrosszabb területe volt a koncessziós visszagyűjtési rendszernek a maga 30-40 százalékos visszaesésével. – Az üveg visszagyűjtésében közel 90 százalékos volt a csökkenés, a műanyag esetében majdnem 80 százalékos, de kevesebb mint felére csökkentek a begyűjtött mennyiségek az akkumulátoroknál és a gumiabroncsoknál is, s közel 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható a papír esetében – olvasható a politikus összegzésében. Úgy vélte, a rendszerből kieső, százezer tonnás nagyságrendű hulladékmennyiség jobb esetben a hasznosítás helyett egyszerűen lerakókba kerülhet, rosszabb esetben illegálisan szabadultak meg azoktól.
– A nem működő koncessziós rendszer nem csupán az EU-s előírásokat és célokat nem tudja teljesíteni, de képtelen egy fenntartható, zöld, körforgásos hulladékgazdálkodás kialakítására is Magyarországon. Ráadásul még az sem mondható, hogy a kezdeti bizonytalankodás, az új rendszer beállása után fokozatosan javulni kezdtek az eredmények, mert a visszagyűjtési adatok 2023. teljes második félévében rosszak, s hullámzó teljesítményt mutatnak, vagyis nincs jele annak, hogy a tanulási folyamatot követően működni kezdene a rendszer – fogalmazott Jávor Benedek. Szavai szerint a Párbeszéd–Zöldek egy éve folyamatosan figyelmeztet arra, hogy a koncessziós elképzelés drága, piactorzító, működésképtelen és alkalmatlan a környezetvédelmi célok, a körforgásos gazdaságra való átállás megvalósítására, ezért is javasolta a párt korábban parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a hulladékgazdálkodásban kialakult katasztrófahelyzet felmérésére, és ellenzéki pártok, szakmai, civil szervezetek, szakértők bevonásával egy működőképes hulladékgazdálkodási rendszer kidolgozására.
„Nálunk szegények az emberek, még kidobnivalójuk sincs”
Megkérdeztünk néhány kisebb település vezetőjét, vajon ők tapasztalják-e az illegális hulladékok megjelenését faluszélen, árokparton. Többen azt mondták, ha a közvetlen környezetükben nem is, de utazás közben mostanság láttak már kidobott tévét, elhagyott autóalkatrészeket az út szélén. Vannak azonban ennek ellenkezőjére jó példák is. Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere szerint nekik sokat segít, hogy évente kétszer meghirdetnek hulladékgyűjtési akciót, s ilyenkor egy héten át mindenki beviheti az önkormányzat által kijelölt telephelyre az elromlott háztartási készülékeket, fémhulladékot. Hasonló akció működik a szomszédos Nagyvisnyón is. Itt azonban már érzékelték a hulladékkoncesszió negatív hatásait is – tudtuk meg Csőgér Bálint polgármestertől. A falu működtet ugyanis egy szociális szövetkezetet, amelynek bevétele harminc százalékban a felvásárlók által itt leadott kábelek, huzalok, készülékek feldolgozásából, és az így kinyert fém értékesítéséből származott. Csakhogy tavaly óta drasztikusan csökkent a leadott fémtartalmú hulladék mennyisége, Csőgér Bálint szerint azért, mert a felvásárlók „új piaci rést találtak” és máshová szállítanak. Mindez egybecseng a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesülete elnökének véleményével, miszerint az itthoni újrahasznosítható hulladék egy részét külföldön értékesíthetik a felvásárlók.
– Nálunk szegények az emberek, még kidobnivalójuk sincs – mondta lapuknak Vécsi István, az észak-borsodi Ricse polgármestere, ezzel indokolva, hogy a kistérségükben egyelőre nem látni az árokparton kidobott hűtőt, mosógépet.
Tisztogatási akcióban a kormány
Egyes esetekben a kötelezetteknek be kell vonniuk a koncessziós társaságot az elhagyott hulladékok felszámolásába – válaszolta a MOHU-Mol arra a kérdésünkre, hogy a koncesszió keretén belül milyen társaság milyen kapcsolatban áll az illegális telepek felszámolásával. Igaz, Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója tavaly lapunknak adott interjújában még úgy fogalmazott, a terület nem része a koncessziónak, de díj ellenében elszállítják a halmokat. A jelek szerint tehát a patakparti szeméthegyek eltüntetése a hulladék-koncessziós rendszer bevezetése ellenére maradt az államra. Ehhez képest kérdésünkre az illetékes Energiaügyi Minisztériumtól leginkább csak azt ecsetelték hosszan, hogy a koncessziós rendszer a képződő hulladékok mennyiségének visszaszorítását célozza.
A Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltak szerint 2020-ban állami és önkormányzati együttműködéssel megkezdődött az évtizedek alatt összegyűlt illegális hulladék felszámolása – írta a szaktárca. A „Tisztítsuk meg az országot!” projektben eddig több mint 550 ezer tonna jogellenesen elhagyott hulladéktól mentesítették a közterületeket, az erdőket, a folyókat, valamint a vasúti és közúti létesítmények környékét. Az idén márciusban meghirdetett „Tisztítsuk meg az országot! II.” hulladékfelszámolási akció keretében a megítélt vissza nem térítendő támogatás legfeljebb 40 százalékát fordíthatják erre a célra. Önkormányzatok 75 millió, egyházi jogi személyek 50 millió, civil szervezetek 35 millió, gazdálkodók pedig 30 millió forintot igényelhettek legfeljebb. Az illegális szemétlerakatok beazonosítását a HulladékRadar nevű applikáció is segíti, amit több mint 31 ezer felhasználó töltött le. A kormány több programot is támogat, például az ország legnagyobb, a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért!” elnevezésű szemétszedési akcióját. Az állam részéről e feladatokat az egykor kukaholdingnak csúfolt Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő végzi, amelyet bár a koncessziós kiírás szerint a Molnak meg kellett volna vennie, végül a cég maradhatott állami tulajdonban. M.I.
