Változatlanul hagyta az irányadó kamatokat az amerikai jegybank bizonytalanságban tartva a gyeplő lazításában reménykedő piacokat. A Fed még nem áll készen a kamatcsökkentésre, de hamarosan eldől, merre kell irányítani a monetáris politikát az Egyesült Államokban – mondta Jerome Powell, akinek a szavaira figyel az egész világ, miután a dollár jövője sehol nem közömbös. Az Európai Központi Bank már az előző héten végrehajtotta a kamatvágást, az irányadó ráta 3,75 százalékra csökkent, ám, a jövő tekintetében az európai intézmény sem kötelezte el magát. Az infláció maradt a figyelem középpontjában tengeren innen és túl is.
Eközben elemzők körében nő a recesszió veszélye miatti aggodalom. „Eljött a pillanat, hogy ne az inflációval, inkább a gazdasági hanyatlás megelőzésével foglalkozzanak a pénzügyek irányítói. Igen, azt gondolom a Fednek csökkenteni kéne a kamatokat, mégpedig minél előbb” – figyelmeztetett Paul Krugman Nobel díjas közgazdász professzor annak kapcsán, hogy az amerikai jegybank húszesztendős csúcson tartja az irányadó rátát.
A Fed döntéseket hozó nyíltpiaci bizottságának 19 tagja közül négyen úgy látják idén nem lesz lehetőség az irányadó kamatok további csökkentésére. Az 5,25 és 5,5 százalék közé belőtt jelenlegi szint, az óvatosan nyilatkozó Fed elnök szerint, megfelel a jelenlegi inflációs helyzetnek, miközben az intézmény közleményében elismerte, „kedvező fejlemények figyelhetők meg” az árak alakulásában, a kitűzött 2 százalékos cél irányába mutatnak a folyamatok. A termelői nagykereskedelmi árak váratlanul 0,2 százalékkal zsugorodtak májusban, szemben az áprilisi 0,5 százalékos emelkedéssel, a maginfláció pedig stagnált a 0,3 százalékra várt növekedéssel szemben. A jegybanki előrejelzések némileg ellentmondva a látható fejleményeknek, romlással számolnak, 2024-re 2,6 százalékos, 2025-re 2,3 százalékos drágulást jósolva. Márciusban még optimistábbak voltak, 2,4 százalékra tették az idei adatot, a jövő évit pedig 2,2 százalékra, és ennek fényében három idei kamatcsökkentéssel biztatták a gazdaság szereplőit, akik most hidegzuhanyt kaptak. Jerome Powell Fed-elnök legfeljebb egy idei lehetőséget lát, az ülés után úgy nyilatkozott, év végére 5,1 százalékos alapkamatra van remény, igaz, a döntéshozó bizottság nyolc tagja szerint két lépésre lesz lehetőség, négy tagja viszont eggyel sem biztat.
Ami a gazdaság általános helyzetét illeti, a Fed idén 2,1 százalékos, jövőre 2 százalékos GDP bővüléssel számol, a munkanélküliségi ráta 4, illetve 4,2 százalékos növekedése mellett.
Véget lehet-e vetni a restriktív pénzpolitikának, az eddigi megszorítások elegendőek-e az infláció megfékezéséhez, míg másik szemszögből kérdés az, hogy a túlzott szigor nem sodorja-e a gazdaságot recesszióba. Paul Krugman „Viszlát, infláció, helló, recesszió” címmel tette közzé véleményét a New York Times hasábjain, és úgy véli, a túlzott inflációs védekezésben, ráadásként megkapjuk a recessziót. A Fed lépéseit megkérdőjelező érvei között között sorolja a professzor, hogy a Fed egyik kedvenc adata, a „maginfláció”, azaz energiaárakat, és a volatilis, azaz a nagy áringadozású élelmiszereket figyelmen kívül hagyó, piaci alapú fogyasztói árindex görbéje mást mutat éves, illetve havi szinten.
A Fed a nagyon ingadozóhavi adatokat figyeli árgus szemekkel és nem akarja észre venni, hogy az éves inflációs görbe egyenletesen, egészségesen süllyed – hangsúlyozza Paul Krugman, aki szerint a pénzpolitikusoknak egy kicsit jobban kellene aggódniuk a gazdaság lassulása miatt. A recesszió fuvallata érezhető, az inflációhoz viszonyítva a háztartások költése csökkenő, az ipari termelés is lanyhul, bár a munkahelyteremtés még emelkedő görbén van, a mögöttes számok már figyelmeztetőek.
Június első hét végéjén 242 ezren folyamodtak munkanélküli segélyért az Egyesült Államokban, 13 ezerrel többen mint az előző periódusban, a szám pedig 2023 augusztusa óta a legmagasabb.
Amúgy a költségvetésnek is sokba kerül a pénzügyi szigor. Janet Yellen, pénzügyminiszter a napokban a CNBC- nek azt mondta, az amerikai gazdaság méreteihez képest jelenleg kezelhető az adósságállomány, de tény, a magas kamatszint jelentősen megnöveli az adósságszolgálatot. Az államadósság 27 600 milliárd dollár, a GDP 97 százaléka, de ez hamarosan eléri a 100 százalékot. A 2024-es költségvetési évben a kamatteher 601 milliárd dollárra rúg, ez meghaladja az egészségügyre és a védelemre fordított összeget, és négyszeresét teszi ki az oktatási költségeknek.
