- Az egészségügyi államtitkár közölte, a hungarikumnak számító magyar védőnői szolgálatot egész Európának be fogják mutatni

A hungarikumnak számító magyar védőnői szolgálatot érdemes bemutatni Európának, ezért az egészségügyi kormányzat lehetőséget fog biztosítani erre a magyar soros EU-elnökség alatt – jelentette ki a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerdán Budapesten, a védőnők napján tartott ünnepségen.

Takács Péter kiemelte, ezen a napon olyan szakembereket köszönthetnek, akik évtizedek óta a közösség és az ország szolgálatában állnak, munkabírásukkal és erejükkel segítenek a problémák megoldásában, támogatva a családokat. Munkájuk és példamutatásuk nyomán egy felkészült és egészséges nemzedék növekszik fel.

Az államtitkár a védőnői szolgálat megalakulását felidézve elmondta, a szervezet múltja és hagyományai 1915. június 13-ára nyúlnak vissza a Stefánia Szövetség megalakulásával. A védőnői szolgálat így egy évszázada működik Magyarországon mindenki számára elérhetően a népegészségügyi feladatokat szem előtt tartva, különös tekintettel a várandósok, a csecsemők, a kisgyerekek és iskolás korúak egészségének védelmére.

Az államtitkár kiemelte,

Beszélt arról is, hogy saját életén és munkáján keresztül a kapcsolatot a hétköznapi élet és a szakmai ismeret, a szaktudás között is a védőnő teremti meg, tehát munkájában megjelenik mindaz, ami a kormány népegészségügyi programjának sikeréhez szükséges. „Nem kétséges, hogy a védőnői munka a többi egészségügyi tevékenységhez hasonlóan hivatás, talán az egyik legszebb” – fogalmazott az államtitkár.

Ugyan erre Takács Péter nem tért ki, lapunk többször beszámolt róla, hogy a védőnői hálózat tavalyi központosítása finoman szólva sem ment zökkenőmentesen. 2023. július 1-jétől ugyanis már nem a települési önkormányzatok feladata a védőnői hálózat fenntartása, ez állami felügyelet alá, jobbára a megyei kórházakhoz került. Nemrég a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség felméréséből kiderült, a válaszadók 28 százaléka úgy érezte, a váltásról nem kapott elegendő információt, a résztvevők ötöde szerint pedig az átadás-átvétel nem történt meg a kitűzött határidőre. A kutatás rámutatott arra is, a védőnői hálózatot úgy államosították, hogy valójában továbbra is nélkülözhetetlen az önkormányzatok segítsége. De kiderült az is, hogy sokszor az alapvető kommunikáció sem könnyű az új rendszerben, és többen kifogásolták, hogy nehézkes a munkájuk során használt egészségügyi eszközök javítása, a fertőtlenítőszerek, tesztek, poharak, nyomtatópapír pótlása.

Korábban beszámoltunk arról is, hogy a körzetekben maximálisan ellátható gondozottak száma 20 éve változatlan, holott sok helyen meg kellene bontani a körzetet. A hatályos finanszírozási szabályok miatt a szolgáltatónak az az előnyös, ha a körzetek maximumon dübörögnek. Így marad a túlterheltség. Az elmúlt években ugyanis a csökkenő védőnői létszám mellett még több feladatot kell ellátni: megduplázódott a kötelező oltások és státuszvizsgálatok száma, egyre több a veszélyeztetett vagy valamilyen okból fokozott gondozásra szoruló gyermek, jóval nagyobb az adminisztrációs teher és sokkal nagyobb hangsúlyt kap az időigényes mentálhigiénés munka is, mint korábban.