A B9 a Krím orosz elcsatolása és a kelet-ukrajnai háború kirobbantása után, 2015-ben jött létre. A testületnek az egykori Varsói Szerződés régióbeli NATO tagállamai a tagjai, Magyarország mellett Szlovákia, Bulgária, Csehország, Románia, Lengyelország, illetve a három balti állam. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, a B9 körében több országnak elfogyott a türelme Magyarországgal szemben, amiért az Orbán-kormány sorra megvétóz minden Ukrajna támogatásával kapcsolatos állásfoglalást, a régióbeli NATO-tagállamok informális csoportjának diplomatái pedig „nagyon komolyan” tárgyalnak arról, hogy Magyarországot kizárják a munkacsoportból.
Klaus Iohannis román elnök álhírnek nevezte az erről szóló információt, döntés ma nem is született meg Rigában, olyan információ sem került egyelőre nyilvánosságra, hogy a kérdés napirenden szerepelt volna. Közös, egységes nyilatkozatot azonban nem tudott kiadni a B9 csoport, mert Sulyok Tamás még a hétvégén, Zuzana Čaputová pedig az utolsó percben lemondta a részvételt. Hazánkat Magyarország litvániai nagykövete képviselte. A magyar államfő hivatala nyilvánosan nem indokolta a távolmaradást, a Reuters hírügynökség ezt firtató kérdésére nem kapott választ. A szlovák külügy azt közölte, Zuzana Čaputová elnöki mandátuma a héten lejár (Peter Pellegrini szombaton veszi át a hivatalt) Robert Fico miniszterelnök egészségi állapota pedig nem teszi lehetővé a részvételt.
A NATO-főtitkár alig várja a találkozót Orbán Viktorral, de a magyar miniszterelnök állításai köszönőviszonyban sincsenek azzal, amiről a tárgyalás szólni fogA Népszava kérdésére a magyar külügyi tárca nem cáfolta az FT értesülését, mindössze értetlenségét fejezte ki, hangsúlyozva, hogy a B9 formátuma „informális, tehát a működésére vonatkozóan nincsenek lefektetett szabályok. A vétó intézménye ennélfogva nem is értelmezhető a Bukaresti Kilencek esetében”. Arra a kérdésünkre, hogy mi a kommentárjuk a brit lap Magyarország kizárásáról szóló értesülésére a KKM azt írta: „A magyar kormány minden esetben a nemzeti érdeket szem előtt tartva határozza meg külpolitikáját, ami értelemszerűen igaz a különféle nemzetközi formációkban való együttműködésekre is.”
Kaiser Ferenc a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense a Népszava megkeresésére azt hangsúlyozza: az FT értesülése egyelőre inkább feltevés, ahogy Sulyok Tamás köztársasági elnök távolmaradása kapcsán is megjegyezte, hogy ilyen korábban is előfordult, más országgal is, hogy nem a legfelsőbb szinten képviseltette magát, vagy éppen kihagyott egy B9-ülést. A B9 ugyanis egy kormányközi konzultatív fórum, se titkársága, sem szervezete nincs, időnként ad hoc módon ülésezik, hol államfői, hol külügyminiszteri, hol pedig védelmi miniszteri szinten. Az NKE docense aláhúzta: a B9-nek nincs közvetlen kapcsolódása a NATO védelmi szövetségéhez, így természetesen hadászati, szakmai kérdésekről ott nem esik szó, ez inkább egy politikai konzultatív testület.
A Financial Timesban megszellőztetett információ újabb diplomáciai figyelmeztetés Magyarországnak. Hazánk fokozódó elszigetelődését jelzi az Edgars Rinkēvičs lett elnök, valamint Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel elnök által ismertetett rigai állásfoglalás is. A dokumentum azt bizonyítja, hogy tovább mélyül a szakadék Magyarország és a térségbeli államok között.
A rigai állásfoglalás többek között megerősíti a szövetség „megingathatatlan támogatását” az önvédelmi háborút vívó Ukrajnának mindaddig „ameddig szükséges” és kiemeli azt is, hogy a B9 támogatják Ukrajna euroatlanti törekvéseit.
A nyilatkozat ugyanakkor aggodalmát fejezi ki a NATO biztonságát veszélyeztető orosz hibrid hadműveletek - szabotázs, az erőszakos cselekmények, a kiber- és elektronikus támadások, a határok elleni provokációk és a dezinformációs kampányok - miatt, Moszkva hibrid háborújának részét képezik.
E figyelmeztetés sor része Ursula von der Leyen EB-elnök tegnapi, az Ukrajna támogatását célzó donorkonferencián elhangzott bejelentése is, hogy az EU már június végén, (azaz a soros elnökség Magyarország általi átvétele előtt) megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
A rigai B9 találkozó volt az utolsó rendezvény a NATO júliusi washingtoni csúcstalálkozója előtt, ahol az egyik fő napirendi pont épp Ukrajna támogatása lesz. Szimbolikus súlyát és jelentőségét jelzi, hogy részt vett az eseményen Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, valamint a szövetség két új tagjának vezetői, Finnország elnöke és Svédország miniszterelnöke.
