Az első mandátumbecslés alapján a szélsőjobboldali pártok jelentősen előretörhetnek az EP-voksoláson, és a 720 fős törvényhozásba 160 képviselőt küldhetnek. Ezek az erők a korábbinál rosszabbul teljesítő liberális és a zöld pártok rovására juthatnak mandátumokhoz. Az áttörés elsősorban a nagy létszámú és emiatt sok mandátummal rendelkező tagállamoknak köszönhető: a hozzávetőleges adatok szerint Németországban a radikális Alternatíva Németországért a 96 helyből 16-ot szerezhet meg és ezzel a második legerősebb párttá nőheti ki magát. A francia Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése 30 helyet célozhat meg az országnak járó 81-ből, messze jobb eredményt produkálva, mint Emmanuel Macron elnök pártja. Egy másik nagy tagállam, Olaszország, amely szintén jelentős populista kontingenst küldhet az EU szívébe, lapzártánkkor még becsült adatokat sem publikált.
Az Európai Parlament három legerősebb pártja a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a balközép Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Újítsuk meg Európát (Renew) maradhat. Ha igazak a becslések, az EPP néhánnyal még növelni is tudja a mandátumai számát: a mértékadó konzervatívok egyebek között Németországban, Spanyolországban és Görögországban is jól szerepeltek. A még messze nem biztos előrejelzés alapján az S&D csak pár helyet veszíthet. A liberálisok komoly veszteségeket könyvelhetnek el, akár hússzal is kevesebb képviselőjük lehet. A Zöldek, amelyek a korábbi ciklusban a negyedik legnagyobb frakciót adták, most a szélsőjobb mögött, az utolsó helyek egyikén végezhetnek.
A becslés 11 tagállamban - Ausztriában, Bulgáriában, Ciprusban, Dániában, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Horvátországban, Németországban, Máltán, Spanyolországban - a már közzétett nem hivatalos eredmények és exitpollok alapján, a többi 16 országban a választások előtt készült utolsó előrejelzések, illetve az utolsó nemzeti választási eredmények figyelembe vételével született. Ez utóbbi csoportba tartozott Magyarország is, ahol a szavazás végét követő egy-két órában még nem álltak rendelkezésre megközelítő adatok.
Június 6-9. között 360 millió választópolgár szavazhatott az EU tagállamában. A sort Hollandia nyitotta meg múlt csütörtökön, vasárnap 21 tagállamban szavaztak. Utoljára, 11 órakor Olaszországban zártak a szavazóhelyiségek. Ezért az első előzetes eredmények publikálásával meg kellett várni a késő éjszakai időpontot.
A választások után az egyik legizgalmasabb kérdés, hogy a megizmosodott radikális jobboldalon megmaradnak-e a korábbi formációk vagy újak alakulnak. A francia Marine Le Pen, akinek Nemzeti Tömörülés nevű pártja uralja a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia csoport (ID) pártcsoportot, azt szeretné, hogy jöjjön létre egy óriás tömörülés az ultrakonzervatív és euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióval, amelynek a vezető ereje Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Olasz Testvérek pártja. Meloni a választások előtt nem nagyon mutatott hajlandóságot az összefogásra, kérdés, hogy mi történik a következő hetekben. Az európai szélsőjobb pártjai már többször próbálkoztak összefogni, nem sok sikerrel. Ezek a szervezetek számos kérdésben eltérő álláspontot képviselnek, ami nagyon megnehezíti az együttműködésüket.
